2011. december 25., vasárnap

Karácsonyi időelütés

Hát szóval karácsony előtt volt egy kis idő a műhelyben, amit nem kellett hangszerjavítással-készítéssel tölteni, így belefogtam egy teljesen más jellegű terv megvalósításába, aminek fő mozgatórugója a költséghatékony karácsonyi ajándék létrehozása és az elfoglaltság érzésének fenntartása volt. Nem akarok sokat írni a dolgokról, csak ami a legalapabb, a képek beszéljenek helyettem.


A képen felül látható kis cetliről kitalálható, hogy mi készül, nézzétek, milyen fantasztikus anyagot találtam hozzá... Senki nem tudta pontosan megmondani, micsoda is ez, valamilyen egzóta fajtának a gyökérfurnérja lehet, de én sem tudok biztosat, furnérturkálóban akadtam rá.

Elkezdtem kivágni és összeragasztószalagozni a kis négyzeteket, hogy egyben legyenek. A másik felhasznált faanyag nagy valószínűséggel cseresznye.
Alakula
A szegély, ami dióból készül
Első pillantásra
Az élfurnér felragasztása
A felesleg ledolgozva. Sokat köszönhetek a tanulótársamnak, aki járt faipariba és nemhiába, így sok esetben megkímélt a zöldfülűségem okozta hibáktól, vagy legalább azt mondhatta ha már elkövettem őket, hogy naugye...
És már ragasztom is fel a furnért. Maga a tábla alapja egyébként egyszerű rétegeltlemez, ez volt a legmegfelelőbb, amit találtam a műhelyben.
Amíg ragadt a tábla, előkészítettem a bábuknak valókat, meg minden mást, amihez kellett még anyag. A jávort régi gitártopok maradékából, az ébent egy megboldogult bőgőfogólapból vagdostam ki.
És íme a bábuk. Najó amikből majd lesznek. A befogatásukhoz kellett ez a kialakítás.
És nincs eszterga a műhelyben... Illetve
Van fúrógépünk! Erre a megoldásra pedig úgy tekintünk tanulótársammal, mint saját gyermekünkre, a háziesztergára, ami egy lerögzített fúrógépből és egy hegyes szöggel ellátott második rögzítőponttal rendelkezik.
Fenomenális élmény vele dolgozni. Főleg ilyen körömmel
Ragasztás után
És a hátulja


A fehér bábuk, mindegyik különbözik, na nem mintha ugyanolyanra akartam vagy tudtam volna őket.


A felületkezelés lenolajjal.
És a hosszúkás darabok rendeltetése...
És egy mahagóni kártyatartó doboz
Intarziával
A felületkezelés itt is lenolaj
Az intarzia meg kőris és az ismeretes gyökér
Szintén lenolaj meg fotelhuzat
A tokja is saját fabrikálás varrógéppel, talán ez volt a legnagyobb kihívás
Itt nitrolakk a véglegesítés, felpolírozva, erről még később teszek fel szebb képeket





A sötétek kicsit dagibbak lettek


És ez a vége mára, boldog karácsonyt!

3 megjegyzés:

  1. baszki Mészi szerelmes vagyok beléd

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörűek, tartósak és egyediek ^^ Imádom a pálcikámat :)

    VálaszTörlés
  3. Hát ez valami hihetetlenül szép, gratulálok!
    Ha újra kezdhetném, csak is fával szeretnék foglalkozni.
    Zs

    VálaszTörlés