2014. március 21., péntek

Csont felsőnyereg készítés

Tudom, hogy már írtam erről a témáról, de akkor egy speciális felsőnyeregről volt szó, és nem úgy általában. Úgyhogy ideje pótolnom ezt a hiányosságot. Érdekes, hogy a boltokban meglehetősen drágán lehet csak hozzájutni egy-egy felső- vagy alsónyereg alapanyagához. Ja, előbb egy kis kitérő: én ugyan felsőnyeregnek hívom ezt az alkatrészt, de van egy pár elnevezés rá. Sokan szemöldöknek hívják, ami az elhelyezkedéséből adódóan elég kézenfekvő. Csontnak is hívják annak nyomán, hogy tradicionálisan a gitárokon ebből az anyagból készül. Hallottam már a fésű elnevezést is, ami pedig az alakra utal. Nos, igazából bármelyik érthető, és nem hiszem, hogy lenne indok valamelyiket előnyben részesíteni. Talán ezért is elterjedt több változat (egyébként ezen kívül rengeteg ilyen alkatrész van, lehet, hogy majd csinálok egy ilyen posztot is, hm hangszeretimológia - na jó...) (na miközben írok, beteszek pár képet, hogy ne legyen akkora blokk szöveg itt az elején)

csont alapanyag (erről majd mindjárt a szövegben) és a hangszer eredeti, műanyag szemöldöke

A legtöbb hangszeren persze nem csont ez az alkatrész, hanem különböző műanyagok. Erre a célra a legjobb talán a szinte üvegszerű tulajdonságokkal rendelkező plasztik, ugyanis a puha, melegre olvadó (termoplaszt) anyagok beállítása is problémás, és szerintem a hangvezető képessége sem valami nagy szám (bár, hogy ez mennyire fontos, arról meglehetősen megoszlanak a vélemények) Akusztikailag fogalmam sincs, hogy mi a jó a hangszer számára a felső nyereg szempontjából... A helyzet az, hogy nem is nagyon lehet általános következtetést levonni. Vannak olyan gitárok, ahol a nyak felépítése/anyaga miatt úgymond parazita rezgéseket produkál, ami energiát von el a húroktól - ergo rövidíti a lecsengési időt, illetve talán torzíthatja is a rezgésképet. Az, hogy ez milyen frekvenciákon jelentkezik, emberi ésszel szerintem kiszámíthatatlan, csinálsz egy hangszert, és majd meglátod, mi rossz benne. Ez a (is) szép a hangszer-készítésben: sosem lehetsz 100%-ig biztos benne, hogy amit kitaláltál, pontosan hogy fog működni. Talán ha egy szuperszámítógép építene gitárt, úgy, hogy minden atomnak ismerné benne a mozgását, akkor. - talán. Mert az atomok is biztos megviccelnék... Na vissza a témához.


Egy biztos: már elég sok felső és alsó nyerget cseréltem csontra ahhoz, hogy összegezve a tapasztalatokat azt mondhassam, van különbség jó irányban a műanyaghoz képest. Hogy ez mennyire pszichikai eredetű, nem tudom. A lényeg, hogy a csonttal mindenki jobbnak érezte a hangszere hangját, mint amilyen korábban volt.

Nagyolás után.
Nem csak csontból és műanyagból lehet persze felsőnyerget csinálni. Elterjedt például, főleg régebbi hangszerek körében a nulladik bundos megoldás, aminek lényege, hogy nem maga a felsőnyereg az, aminek vájataiban felfekszik a húr, hanem a szemöldök helyén elhelyezkedő nulladik bund, ami egy picit magasabb, mint a többi. Így beszélhetünk fém felsőnyeregről (basszusgitároknál egyébként láttam már réz, alumínium, alpakka stb. nyergeket). A vonósoktól ismerős lehet az ében és más kemény trópusi fák alkalmazása felsőnyeregként. Ezeknek egy kicsit hasonló tulajdonságaik vannak, mint a csontnak, annak is van ugyanis erezete, illetve olajtartalom helyett zsírtartalma. A korábbi felsőnyerges bejegyzésben is ében nyerget csináltam. Ezeken az anyagokon kívül létezik többféle speckó anyag is, teflonos önkenős, vagy szintetikus elefántcsont szemöldök. Ez utóbbin kábé röhögnöm kell, de örülök, hogy ezért legalább nem gyilkolásznak ormányosokat valahol (mondjuk arra kiváncsi lennék, hogy mi a különbség a szintetikus marha és a szintetikus elefánt vagy épp rozmáragyar csont között...)

csonttömb - marhalábszár
Az első képnél ígértem, hogy még visszatérünk a csont alapanyagra. a hangszerboltokban egy-két ezer, vagy még több magyar fizetőeszközért tudunk előre levágott csontdarabot vásárolni alsó vagy felsőnyereg céljára. Ezek nagyon szépen kifehérített darabok, és persze semmi baj nincs velük. Ha csak az nem, hogy piszkosul drágák... Én személy szerint néhány kolléga mintáját követve inkább a munkásabb, költséghatékony megoldást választom. Bemegyek a henteshez, és veszek kábé ezer forintér másfél kiló marhalábszárcsontot. Elvileg még jó kis velőt is lehetne belőle csinálni (ezt eddig még nem sikerült sajnos). A módszer a következő: Megveszem a marhalábszárat. Beledobom egy nagy fazékba vízzel, de akár a húslevesbe is belefőzhetem. A lényeg, hogy megpuhuljon benne a velő, és ki lehessen szedni, valamint a kisebb húsdarabokat eltávolítani. A tisztított csontdarabok még túl zsírosak a hangszereken való felhasználáshoz, ezért jön a második fázis, aminek során trisóval és szódabikarbónával főzzük jó pár órán keresztül a csontokat, mindig pótolva a lefőtt vízmennyiséget. A végeredmény egy csomó szép, fehér, zsírtalanított csont. Persze valamennyi zsírtartalom marad benne, de ez amolyan természetes kenésül is szolgál a felsőnyeregnél, mint a modern teflonnyergek és hasonlók. Szóval meg lehet ezt jóval olcsóbban úszni, persze főleg akkor, ha sok nyerget kell készíteni. A kivagdosás amúgy elég munkás, de én szeretem.

formázás első lépések

a kiosztás és jelölésszerű vájatok.


A felsőnyereg jó elkészítésén amúgy elég sok minden múlik, elsősorban a kényelmes játszhatóság. A kiosztás teszi lehetővé, hogy egyenként pengessük meg a húrokat, míg a vájatok mélységén múlik, hogy mennyire lesz komfortos a hangszer az alsóbb fekvésekben. Az első három bundnál szinte egyáltalán nem számít, hogy milyen magas a húrállás az alsó nyeregtől függően. Szinte csak a szemöldök vájatainak mélysége, így a húrok közelsége az első bundokhoz határozza meg a lenyomhatóságot. Ha a vájat túl sekély, igazi izommunka a tábortűzi akkordozás. Ha túl mély, a hangszer üres húrokat pengetve szitáros hatást kap, amit nem annyira kedvelnek gitáros körökben.

a végső beállításokat már mindig felhúrozott állapotban végzem, így egyből ellenőrizhetem is magam.
Nem minden húrnál ugyanolyan a kívánt távolság a bundoktól, a vastagabbaknál nagyobb helyre van szükség a nagyobb kilengés miatt.
Végül aztán elkészül a felsőnyereg.
Most pedig jöjjön még néhány kép mindenféle hangszerekre készített felsőnyergekből, lesz köztük jó pár, ami már szerepelt itt.

basszusgitár csont felsőnyereg
ébenfa rendhagyó elektromos gitár-nyereg

hegedű szemöldök
Ében felsőnyereg basszusgitárra
csont szemöldök klasszikus gitárra

mandolin felsőnyereg
Nulladik bund műanyag húrvezetővel


18 megjegyzés:

  1. Most kampányszerűen kommentelek, mert általában mobilon olvasom a posztokat, de ott olyan körülményes hozzászólni, hogy mindig elmarad. Szóval persze most is elmondom, hogy tök jó nézni a képeket és olvasni az anyagokat, pláne, mikor (már nem először) viszontlátom a mandolinomat :).

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Helló.
    Nagyon profi a blogod és ez a cikk is részletes és hasznos. Egy kérdésem lenne. Felső nyereg cserélésnél elég egy sima tűreszelő szett is a vájatok mélyítéséhez? Akusztikus gitár előre készített csont nyeregről van szó, de nyilván még csiszolgatni kell....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv!

      A vastagabb húrokhoz jó lehet a tűreszelő, de a vékonyabbakhoz nem. Oda speciális szerszám híján én az elején vékony fűrészlapokat használtam, kis kézifűrészhez lehet kapni ilyeneket, vagy akár vékony lombfűrésszál. A húrkészleteken mindig feltüntetik a vastagsági méreteket (inchben! - át kell váltani). Célszerű ugyanolyan, vagy egy nagyon picivel vastagabb vájatot vágni a húrnak, de ne legyen se túl szoros, se lötyögős. Remélem segítettem.

      Törlés
  4. Hello

    Segíséget kérnék. Basszusgitárnál milyen húrmagasságokat érdemes beállítani (kireszelni) a nyeregnél? Köszönöm előre is

    Zoli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv! Én úgy szoktam ellenőrizni, hogy lefogom az adott húrt a harmadik bundnál, majd a másik kezem mutatóujjával megkocogtatóm a húrt az első bundnál, hogy lássam, milyen távol van tőle. Mindenképp kell maradni egy minimális hézagnak a bund teteje és a húr alja közt, de hogy mennyire tudsz lemenni zörgés nélkül, az eléggé függ a pengetés erősségétől és módjától is, így erre általános méretet nem tudok adni, annyit tudok még mondani, hogy vastagabb, mélyebbre hangolt húroknál egyre nagyobb a kilengés, tehát magasabban kell maradnia a húrnak, mint magasabbra hangolt húroknál. Sok sikert!

      Törlés
  5. Tiszteletem Mester!
    Tervezem cserélni a nyerget (szemöldök) egy 43 éves, 3/4-es Cremona akusztikus gitáron. Megvenném inkább. Milyet vegyek (árkategoria, merthogy az anyagát ritkán írják), és mivel ragasszam fel? Eporapidom van. Megkötve rideg, reszelhető anyag. Egyébként szeretném teljesen felújítani. Illetve lakkozni, fogólapot- és fa-húrlábat festeni, kulcsot cserélni, és esetleg koptatólapot feltenni. Válaszát előre kööszönöm!
    A fogólaphoz ajánlott festési eljárását már lemásoltam. :) Szép napot!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ferenc!

      3/4-es hangszerhez valószínűleg gyári öntött felsőnyerget itthon elég nehéz lesz találni, lehet, hogy inkább az interneten érdemes nézelődni a megfelelő méretek figyelembe vételével. Én anyagban elsősorban mindig a csontot ajánlom, de ha ez nem jön szóba, akkor alternatíva lehet még az ében/rózsafa, corian, vagy végső esetben valamilyen fröccsöntött műanyag. A lakkozással/festéssel kapcsolatban általánosságban csak annyit tudok tanácsolni, hogy csak akkor vágjon neki a hangszernek, ha már egy próbadarabon biztonsággal kigyakorolta a technikáját. Mivel minden felületkezelő anyagnak más és más a módszere, ez nyilván változó. Konkrét kérdésre ímélben szívesen válaszolok. Sok sikert!

      Törlés
  6. Nagyon sokat tanultam ezen írásokból . Egy teljes felújítást végeztem egy 35 éves címár straton . Köszönöm az információkat ! További sikert !

    VálaszTörlés
  7. Üdv,

    Nagyon jó cikk és számomra hiánypótló infókat tartalmaz.
    Most jutottam oda, hogy a költséghatékony megoldást kipróbáljam.
    Egy olyan kérdésem lenne, hogy a trisó, szódabikarbóna esetében milyen adagolással lehet számolni?
    Köszönöm,
    Ákos

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv! Örülök, ha hasznos volt, ez a cél. Ami azt illeti, már jó ideje nem főzöm így a csontot, mert egyrészt lehet nagyon olcsón is szerezni nagy tételben felvágott, tisztított csontot (Kína), másrészt, amikhez kéne, pl. nagyobb darabokhoz, ahhoz nem nagyon találtam megfelelő méretű csontot hentesnél. Így én ezzel egyelőre leálltam, sajnos idő elég sok megy a feldarabolással, elsősorban ezért. A pontos arányokra nem emlékszem, de a trisó az elsődleges zsírtalanító, abból kell több, szerintem kb. 5-6 evőkanál elég kell, hogy legyen, de tudod ellenőrizni a csontot menet közben, akár le is lehet cserélni a főzővizet, a zsírt mindenképp érdemes lemerni a tetejéről.

      Törlés
    2. Üdv,Köszönöm a választ, így teszek majd. Valóban létezik más olcsó beszerzési forma, de hát egyszer ki kell próbálnom, hogy tudok én ilyet ha akarok;-)

      Törlés
  8. Üdv.

    A felsőnyeregnél ha a gyárit csontra cseréljük akkor honnan lehet tudni a pontos húrkiosztás megfelelő egymástól való távolságát? Köszönöm a választ. Csaba

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Csaba! Erre, ha elégedett voltál az előző felsőnyereggel, akkor jó kiindulás alap lehet az előző felsőnyereg kiosztása, amit könnyen át lehet másolni az új csontra. Ha nem voltál vele elégedett, akkor érdemes annak megfelelően változtatni, ami a probléma volt (túl szűken voltak, túl tágan voltak, túl távol volt a fogólap szélétől, stb.) Azt érdemes figyelembe venni és akár egy kifeszített fonallal letesztelni, hogy a különböző bundvég kidolgozások különböző távolságot indokolhatnak a fogólap szélétől a szélső húrnál. Pl. ha nagyon le van csapva a bund vége, akkor érdemesebb kicsit beljebb vezetni a húrt, mert különben lefogásnál könnyen lecsúszik. Ez természetesen elsősorban az e1-esre vonatkozik, az E6-osnál ilyen probléma nem nagyon merül fel. A húrok egymástól való távolsága egyébként lehet egyező is, de figyelembe lehet venni a húrok vastagságát is, ilyenkor a vastagabb húrok magját távolabbra helyezed egymástól és a tényleges húrok közötti távolság lesz az egyező (nem a tengelyük közötti). Sok sikert!

      Törlés
  9. Üdvözlet!

    Vásároltam egy elektromos gitárt. Később vettem észre,hogy a felső nyereg kicsit (2 mm) el van csúszva. Így is játszható a hangszer, de később szeretném ezt megigazítani.
    Miként álljak neki az eltávolításnak, hogy ne sérüljön semmi? Mivel szabad utána vissza ragasztani az új pozícióban?
    Van még, amire figyelni kell?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az eltávolítás módszere azon múlik, hogy van rögzítve a felsőnyereg. Ha be van ragasztva, akkor jó esetben csak egy-két ponton ragasztották be, jellemzően pillanatragasztóval, amit a legjobban ütögetéssel lehet "feloldani", mivel megkötött állapotban nagyon rideg. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a hangszertest felől egy olyan fadarabot illesztesz a felsőnyereg mellé, ami legalább olyan hosszú, mint a felsőnyereg. Ezután egy kisebb kalapáccsal óvatosan megütögeted a fadarab másik felét, amitől eltörik a felsőnyerget rögzítő ragasztás és ki tudod szedni. Itt egészen kicsi kocogtatásra kell gondolni, nem ütlegelésre. Sajnos nem mindig ilyen egyszerű a helyzet, sok esetben a lakkot ráfújják a felsőnyeregre, vagy épp fél deci ragasztót folyattak be alá. Ilyen esetekben először körbe kell karcolni mélyen egy éles pengével a felsőnyerget, majd megpróbálni a végek felől alulról kifeszíteni (vigyázat, ettől sérülhet a vájat vége!). Van, hogy ez sem sikerül, ha annyira be van ragasztva, előfordul, hogy csak darabokban kivésni/kimarni lehet. A beragasztást én két pici csepp zselés pillanatragasztóval szoktam csinálni, amit a fogólap végére a felsőnyereg két végéhez csöppentek, ez elég ahhoz, hogy a helyén maradjon, de ha kell, könnyen el lehet újra távolítani. Sok sikert!

      Törlés