2017. október 23., hétfő

Egy értéktelen Lucida klasszikus rendhagyó átalakítása "rezonátorossá"

Adott egy Lucida márkájú klasszikus gitár. Gyári hanyagság miatt fel van válva a híd és több borda. Már önmagában ezeknek a javítása meghaladná a hangszer piaci értékét. Ezért a gitár gazdája egy meglepő ötlettel állt elő: alakítsuk át rezonátorossá. Igen ám, de egy rendes rezonátoros hangszer kúpjának és egyéb alkatrészeinek összege is meghaladja a teljes gitár árát. Mivel a hangszer gazdája mindenképp fémhúrokkal szerette volna felszerelni a hangszert, nem volt kérdés, hogy ezt legfeljebb slide-stílushoz lehet megvalósítani. Klasszikus gitárra normál esetben soha nem szabad fémhúrt szerelni. A hangszer statikailag úgy van megtervezve, hogy bírja a nejlonhúrok terhelését, de a fémhúr húzása már sok neki. Pár hónap alatt képes tönkretenni egy klasszikus hangszert a fémhúrok húzása. Felválik a híd, deformálódik a tető, kibukik a nyak, elgörbül, és még sorolhatnám. Az itt tárgyalt eset viszont kivétel, mivel az alternatíva a gitár számára a kuka lett volna. Eleve olyan vetemedett volt a nyak, hogy nejlon húrokkal sem lehetett volna normálisan játszhatóra beállítani. Mivel a húrmagasság a slide-gyűrűs megszólaltatás miatt gyakorlatilag bármilyen lehetett, és a nyaktő meglehetősen stabilnak tűnt, belementem a munkába.

teljesen feledhető rétegelt lemez hangszer
Mivel a profi rezonátoros alkatrészek drágák, nekem pedig nincsen fémnyomó-padom, ezért a rezonátort háztáji kellékből készítettem - egy alumínium fazékfedőből. Ez természetesen jóval vastagabb, mint a hagyományos rezonátor, de ilyen elmeroggyant ötlethez pont megfelelt. Gyakorlatilag az egyetlen boltban megvásárolandó alkatrész a húrtartó lett, minden mást megoldottunk adott anyagokból.

Lucida hangszer és fazékfedő, itt még talán nem tudták, mire számíthatnak.
itt már gyanút foghattak

A hidat gyakorlatilag kézzel le tudtam pattintani a testről, így ezzel a lépéssel nem kellett túl sokat vesződni. Kijelöltem a rezonátor középpontját, majd készítettem egy központos vezetőlécet a kis marógépem talpához, amivel egy pontos kört tudtam kimarni. Ezzel átvágtam a tetőt, majd az utamat keresztező bordákat is.

híd leszedve, rezonátor körvonala bekarcolva
Kifúrtam a középpontot, ide akasztom be a vezetőlécet.
indulhat a marás
A marógép talpára alulról maszkolószalagot ragasztottam, hogy ne karcolja össze a tetőt.
tető átvágva
szép lett az él

Kijött a tető darabja, a kieső részen látható legyezőbordák maradékait is eltávolítottam a testből.
Bárcsak más hangszerek belsejéhez is ilyen jól hozzáférnék.
A hangszertestben maradó részben felvált gerendákat, amik nem voltak útban a a rezonátornak, visszaragasztottam a helyükre. Ez remek alkalom volt arra, hogy csináljak pár képet a bordaragasztás munkafolyamatáról. Így most jöjjön pár kép arról, hogyan rögzítem a felvált gerenda végét. Belülről egy ék van segítségemre, aminek hosszúságát mindig az adott helyzethez választom ki. Van már mindenféle célszerszám ilyen esetekre, de nekem nem nagyon váltak be, a legstabilabb szorítást egy masszív ék tudja kifejteni, ráadásul ezt annyira szorítom be, amennyire szeretném, a kezemmel érzem a feszességét. Ami viszont nagyon fontos, hogy kívülről is szorítózzuk a belülről kiékelt részt, különben könnyen kinyomhatjuk a tetőt vagy a hátat.

kívülről parafás szorítópofákkal, csavaros szorítóval rögzítem a testet
Belül először kitisztítom a felválást, majd ragasztót juttatok be a felületek közé. Utána jöhet az ék beszorítása.
A rezonátort csavarokkal szerettem volna a tetőhöz rögzíteni, ehhez viszont a perem elég gyenge volt. Másrészről pedig nem akartam, hogy a tető maradéka a húrok húzása alatt eldeformálódjon merevítőrendszer (bordázat) hiányában. Ezért úgy döntöttem, kap egy plusz rétegelt-lemez belső peremet a rezonátor nyílása. Ezt faragasztóval rögzítettem.

a belső merevítő perem rétegelt-lemezből
ragasztás

A száradás közben kifényesítettem a fedőt, hogy jobban mutasson, majd lyukakat fúrtam a peremére, és csavarokkal rögzítettem a hangszerre. Minimálisan ívelt a felülete, így - mondhatni - megvan a kúposság is. Felcsavaroztam az alsótőkéhez a húrtartót, majd ovangkolból készítettem egy alsónyerget, ami pontosan felveszi a fedő formáját. Ezután már csak a húrozás és a hozzávetőleges beállítás volt hátra.

egy háziasszony bizonyára sokat használta, de mi most új értelmet adunk neki
fényesebben azért jobban mutat, főleg a húrtartó mellett
A testre csavarozás után.
felhúrozva
Elkészült a "remekmű". Természetesen nem vártuk el, hogy versengjen bármilyen rezonátoros hangszerrel, egyedül azt szerettük volna, ha a hangszer hangjában megszólal a fémes zönge, ami a dobro hangszereket is jellemzi. Ezt pedig maradéktalanul teljesíti a fazékfedős gitár, hangja valahol egy sima akusztikus, és egy rezonátoros között van, azoktól természetesen hangerőben jócskán elmarad. Így viszont egy különlegesség született, ami még sokáig használható, ahelyett, hogy a gitár a szemétben végezte volna, vagy valamilyen költségkímélő félmegoldással új, rövid életre kelt volna.


az ovangkol alsónyereg


7 megjegyzés:

  1. Zseniális :)

    Mostanában nincsenek a hangszerekről videók, jó lett volna hallani...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!

      Sajnos már a bejegyzés megírása is nagyon nehezen sikerül, félévente egyszer, ha neki tudok állni írogatni a folyamatos időhiány miatt. Sajnos az elkészült munkák nem sokáig parkolnak nálam, hogy tényleg normálisan dokumentáljam őket. Ettől függetlenül, ha lesz lehetőségem, mindenképp csinálok hangmintákat.

      Törlés
  2. Nagyon ötletes és inspiráló! Jó látni, hogy ez a hangszer is megmenekült és ráadásul kreatív formában újjászületett! (Bátorkodtam tovább gondolni, persze csak elméleti síkon, hogy egy rozsdamentes kuglóf sütőforma, vagy egy fém kutyatál(1-2000 Ft)beépítésével teljes értékű rezonátor is lehetett volna) :)
    Köszönjük, hogy munkáidat megosztod velünk és külön öröm, hogy van aki alázattal tovább viszi ezt a szép szakmát!
    Gratulálok és további sikereket kívánok!
    Tisztelettel:
    Mészáros Tamás

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, és szuper az ötlet, remélem még majd lesz alkalmam ilyesmivel kísérletezni, mert nagyon szeretem, amikor valamit újragondolva lehet megmenteni a kidobástól.

      Törlés
    2. Egyetértek, én sem dobok ki semmit "hátha jó lesz valamire"! :)

      Törlés