2020. január 20., hétfő

Warwick Corvette bundnélkülivé alakítás műgyanta bevonattal

Megkerestek egy basszusgitár bundnélkülivé alakításával kapcsolatban. Elég sok ilyen munkát vállaltam már, de ez a most bemutatott eset abban különleges, hogy lecseréltem a teljes fogólapot, valamint műgyanta bevonatot kapott a felülete. Meggyőződésem, hogy nagyon sokat számít, milyen műgyantát használunk a fogólap bevonására. Egy normál kétkomponensű epoxi vagy észter gyanta nem lesz elég kemény ahhoz, hogy sokáig bírja a húrok koptatását. Sok időt töltöttem azzal, hogy utánanézzek, mi a legjobb erre a célra. Végül a Solarez UV fényre szilárduló észter gyantájánál kötöttem ki. Ezt többnyire szörfök készítéséhez használják, megfelelően van adalékolva ahhoz, hogy a felülete kifejezetten kemény és tapadásmentes legyen. A szárítását lehet végezni UV-lámpával, de napsütéses időben közvetlen napsütésnek kitéve pár perc alatt megszárad. Ez nagyon könnyen kezelhetővé teszi, mivel folyékony állapotban gyakorlatilag bármeddig dolgozhatunk vele, ha pedig elégedettek vagyunk a felülettel, egy perc alatt fixálható. Emellett észtergyanta lévén, jól csiszolható is. Én sok lakkjavításnál is ezt használom. Egy nagy bökkenő van vele, állati körülményes beszerezni a tengerentúlról, ha egyáltalán lehetséges. Csak baráti segítséggel sikerült nekem is, ezúton is köszönöm az illetőnek! Mivel még van belőle, nem szorulok rá újabb beszerzésre. Viszont, ha jól láttam, van egy magyar cég, ahol szintén árulnak ilyen típusú gyantát. Akit érdekel, érdemes lehet megkérdezni őket.

Warwick Corvette $$ 5 gyári állapotban

Az átalakítás alanya egy Warwick Corvette öthúros basszusgitár. A fogólapcsere egyébként nem volt szükségszerű, de a gazdája ébenfát szeretett volna a wenge helyett, és nem akarta, hogy látsszanak a korábbi bundok vájatai, ezért a csere mellett döntöttünk.

A munka megkezdése előtt felmértem a hangszert, és rögzítettem a beállítási adatokat, illetve megnéztem, jól működik-e a pálca. Mivel semmi gondot nem találtam (Warwicknál megbízható pálcákat használnak, ami ráadásul gond nélkül cserélhető egyes modellekben), jöhetett az átalakítás. Első lépés a szétszerelés után a bundok eltávolítása volt. A fogólap leszedése a következő. Általában próbálom az anyagokat a lehető legkevesebb veszteséggel felhasználni/megmunkálni, így először kipróbáltam, el tudom-e úgy távolítani a fogólapot, hogy feloldom a ragasztóanyagot, ami a nyakhoz rögzíti. Ez persze időigényes munka és a sikerhez a fogólap megfelelő szálfutása és oldható ragasztó is kell. Mivel az utóbbiak közül egyik sem állt fenn, végül a fűrészelés mellett döntöttem, a maradékot pedig gyalulással és csiszolással távolítottam el a nyakról.


Elkezdtem eltávolítani a bundokat.
A fogólap eltávolításának első próbája
Mivel a wenge szálai kezdtek beszakadni, inkább lefűrészeltem a maradékot.
A megfelelő rögzítéssel és egy jó húzófűrésszel ez nem túl nehéz feladat.
Az új fogólap nyersanyagát elő kell készíteni a felragasztásra. Elsőként a fűrészelt felületeket finomítom, hogy a későbbi munkához stabilan felfeküdjön az anyag. Ezután következik az alapsík kidolgozása, ami a ragasztási felület lesz. Ébenfával akadhatnak nehézségek a gyalulásnál, mivel a rostok hajlamosak csavarodni. Ettől függetlenül kis fogásvétellel, éles szerszámmal az alakítást el lehet végezni, finomításhoz pedig citlinget és csiszolót érdemes használni. Az új fogólap másik oldalát, ami az érintőfelület lesz, egyelőre csak annyira dolgozom ki, hogy a nagyjábóli vastagság meglegyen, finomítani nem szükséges, úgyis keresztirányú ívelést fog kapni. A szélességi és hosszúsági méretekre érdemes ráhagyni egy pár mm-t, így könnyebb lesz a ragasztás.

Így jön az ébenfa fogólap hozzám.
A rétegelt lemez gyaluló alátét nagy segítség a rögzítésben.
A gyalu kisebb kiszakadásokat produkálhat, de ezek a finomításnál eltűnnek. Ettől függetlenül nagyon óvatosan kell vele dolgozni, mert egy mélyebb kiszakadást már nem könnyű kicsiszolni.
A finomított alapsík.
A felragasztás eredményességéhez fontos, hogy keresztirányban se a nyak, se a fogólap ne legyen domború. Én inkább egy nagyon minimális, 0,1 mm körüli homorulatot alakítok ki rajtuk. Amikor a ragasztót felvisszük (továbbra is Titebondot használok), oda kell figyelni, hogy a szorításnál ne tudjon a ragasztó a pálca árkába belecsorogni. Ha ez megtörténik, könnyen lehet, hogy a pálca nem fog egyenletesen húzni, mert a megkeményedett ragasztórögök ebben megakadályozzák. Itt ilyesmivel nem volt probléma, mert nem kellett teljesen a pálcaárokig ledolgoznom az anyagot. A szorítást én mindig középtől kifelé indulva végzem, hogy szépen kinyomódjon a ragasztófelesleg. És persze előzőleg mindenképpen csinálok próbaszorítást, mert ez a sikeres ragasztás legnagyobb előfeltétele!


A felületek ragasztásra készen. Jobb oldalt a nyakszáron jól látszik a Warwick nagy érdeme, a nyakba épített két hosszanti fém erősítés azon a szakaszon, ahol a nyak a legjobban ki van téve a húzóerőnek, bár itt egy kicsit még a nyak alsó vége felé meghosszabbíthatták volna.
A fogólap felragasztása megfelelő szorítófákkal, amik eloszlatják a szorítók pontszerű nyomóerejét.
A következő körben a ragasztó száradása után ledolgoztam a felesleget a fogólapról minden irányban. A nagyoláshoz gyalut, a finomításhoz citlinget és csiszolót használtam. A fogólap oldalába pozíciójelölők is kerültek a bundok elméleti helyéhez. A műgyantázás előtt a fogólap húrok felőli felszínét is véglegesre ki kell alakítani.

A feleslegek ledolgozása
A fogólap hosszanti alakjának és keresztirányú ívének kialakítása. Ez folyamatos ellenőrzés mellett történik mind hossz-, mind keresztirányban. A képen már a finomcsiszolás látszik.


Pozíciójelölők berakása
A felületkezeléshez elő kell maszkolni a nyakat, mert nem akartam utólag takarítani. A fogólap oldalára nem kerül gyanta, a felső felület élénél finoman elvékonyodik az anyag. Fontos, hogy felvitel előtt érdemes letörölni acetonnal vagy alkohollal az ébent, mert elég jelentős olajtartalommal rendelkezik, ez pedig gyengítheti a tapadást. A műgyantázást nagyban megkönnyíti, hogy az anyag, amit használtam, tetszőleges ideig alakítható. Behúzott függönynél dolgoztam vele, majd amikor úgy ítéltem meg, hogy mindenhol egyenletes a rétegvastagság, elhúztam a függönyt, és a napsütés hatására pár perc alatt száraz volt a felület. Természetesen a folytatás előtt azért pihentettem a napon pár órát.

A lemaszkolt nyak.
Műgyanta ecsettel felhordva, pár percig vártam, hogy szépen terüljön, eltűnjenek az ecsetnyomok.
Száradási állapot, közvetlen napsütésben.
A műgyanta biztonságos megszáradása után következett a fogólap újbóli csiszolása, finomítása. Szerencsére, mivel előtte már megfelelően kialakítottam a formát, ez már csak kisebb igazítás volt. A finomcsiszolás után polírpasztával fényesítettem ki a felületet.

A műgyantafelület csiszolása
Polírozás

Első tükröződések


Az összeszerelés és beállítás az utolsó lépése munkának. A Solarez gyanta, ha hinni lehet a leírásának és a véleményeknek, bírja tartósan akár a köszörületlen húrok koptatását is. Ha valaki bundnélküli hangszerén nem a tipikus bőgős, mélyebb tónusú hangot szeretné hallani, lehet, hogy érdemes megpróbálkoznia egy ilyen műgyantabevonatos fogólapú hangszerrel, itt a magasabb frekvenciák is jobban megmaradnak, ezért persze csattogósabb is kicsit.

Újraegyesülés.
Beállítva.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése