A Hopf gitárkészítő vállalat egyike azoknak a cégeknek, amiket a második világháború után a Schönbach/Luby területéről Nyugat-Németországba, Erlangenbe telepített német nemzetiségű kézművesek alapítottak. Hangszereik közt találhatóak silányabb tömeggyártott gitárok, de igazi mesterremekek is. A ma bemutatott darab egy egyszerű klasszikus gitár, tömör fenyő tetővel, tömör mahagóni hát/oldallal és csavarral rögzíthető nyakkal.
A hiba csak az volt, hogy valószínűleg komolyabb páratartalomcsökkenés miatt szétrepedt a hangszer kávája az egyik oldalon, illetve a rezonánson is keletkezett pár repedés.
 |
| Az egyik repedés a tetőn. A belekarcolt Elvis feliratot inkább nem méltatom. |
 |
| a végigrepedt káva |
 |
| eléggé szétnyílt, és nem is épp szabályos |
Korábban már volt szó egy nagyon hasonló sérülésről. Akkor egy Cremona klasszikus gitáron ragasztottam a hosszában szétrepedt kávát úgy, hogy készítettem hozzá egy speciális szorítót. A hátránya annak a módszernek az volt, hogy meg kellett fúrni a kávalemezt. A lyukakat természetesen utóbb bepuskáztam, de ettől még látszottak a nyomaik. A bejegyzés
itt érhető el. A Hopf gitárnál egy újabb megoldást használtam, szorító és furkálás helyett erős neodímium mágneseket. Valószínűleg a Cremonánál ezekkel nem mentem volna sokra, mert már évek óta volt elvetemedve az a káva, itt viszont viszonylag könnyen vissza lehetett nyomni a lemezeket a helyükre. A mágnesek arra szolgáltak, hogy a lemez két felére helyezve őket a repedés vonalában, azt szintben tartsák, amíg a tető és hátoldalról megszorítottam a hangszert egy lecsukószettel. Így gyakorlatilag a kávalemez megsértése nélkül sikerült javítanom a repedést, ráadásul úgy, hogy az szinte láthatatlan lett.
 |
| a csavaros nyakat kivettem, mert így könnyebben tudtam dolgozni a testtel. |
 |
| a kávarepedés ragasztása - a repedés összenyomását a lecsukókészlet végzi, míg a kávalemez szintbentartását a mágnesek |
 |
|
Fontos megjegyezni, hogy mielőtt bárki neodímium mágneseket kezd használni, oda kell figyelni a felmerülő veszélyekre. Ezek nagyon erős mágnesek, így már kisebb darabok is okozhatnak sérüléseket, egyrészt mert olyan erővel igyekeznek összetapadni, hogy megfelelő lendülettel akár az ujjunkat is törhetjük, másrészt a mágnes maga rideg anyag, így ha védelem nélkül összecsattannak, könnyen darabjaikra törnek, ezeknek a daraboknak pedig sokkal kisebb már a vonzóereje. Én azóta minden egyes mágnest becsomagoltam nejlonba, így mindenképpen van valamennyi tompítás, amíg érintkeznek egymással, és a hangszert is kevésbé sértik meg. Ha felhelyeztünk két mágnest egy falemez két oldalára, akkor az egyiknél fogva a kettő együtt jól mozgatható a kívánt helyre, csak arra kell vigyázni, hogy másik mágneshez ne kerüljenek túl közel, mert esetleg akkor magukhoz rántják őket, szétszedni pedig nem olyan egyszerű.
 |
| nyom nélküli szorítási megoldás |
 |
| tetőrepedések ragasztásánál is jól működik |
A minimális eltéréseket végül egy kis lakkretusálással tüntettem el. Belülről azért a repedést megerősítettem apró, keresztező szálirányú furnérdarabokkal, de ez kívülről láthatatlan.
 |
| lakkozás után |
A hangszer így az Elvis "gravírozástól" eltekintve visszanyerte eredeti állapotát, remélem még sokáig lesz hibátlan hangszer.
 |
| a javított káva |
 |
| és a hát |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése