Találtam egy kis időt arra, hogy újból elővegyem a blogot, úgyhogy jöjjön egy régebbi, szerintem érdekes munka, egy öreg Guild G-37 akusztikus gitár, aminek hosszában kettétört a hídja.
![]() |
Nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozta a sérülést, de mivel nagyon jó minőségű egzóta fából van maga a híd, ezért azt gondolom, hogy vagy túlságosan vastag csontot erőltettek a vájatba, vagy túl magas volt a csont és a húrok nyomóeleje törte le a láb nyak felőli felét. De az is lehet, hogy a kettő összhatásáról van szó. Az eredeti csont már nem is volt meg.
Miután felmértem a helyzetet, a híd eltávolításával kezdtem. Először körbekarcoltam a lakkot a híd hátsó része körül, ahol eredeti helyén maradt. Utána jött a felszedés. Ezt, amennyire csak lehet mechanikus megoldással, különböző spatulákkal, megfelelő szálirányból való óvatos feszegetéssel érem el. Emellett persze szükség esetén használok hőt (egy szilikonba ágyazott fűtőszálas eszközzel), vagy akár gőzt, de erre már évek óta nem volt példa, ráadásul a gőzzel való eltávolítás általában sok retusálási problémát is okozhat, ami plusz munkát jelent.
![]() |
![]() |
A híd könnyen lejött minimális tetősérüléssel, az elrepedés miatt a híd fölött már keletkezett egy kis lakkhiba, de ezzel nem foglalkoztam, mert így egyeztünk meg a tulajdonossal.
A hidat alapos tisztítás után könnyű volt újból összeragasztani, csak figyelni kellett rá, hogy a törési felület pontos illeszkedése mellett a híd talpa is egy síkban maradjon. A ragasztáshoz a kissé szabálytalan törési felület miatt epoxi műgyantát használtam, bár a szorítás során bebizonyosodott, hogy a két rész képes teljesen összezárni.
Ezek után jött a megerősítés. Ezt a híd talp felőli oldaláról kimart, majd szálirányra keresztben beragasztott blokkokkal oldottam meg, a törés vonalában. Ez kívülről nem látszik, de megfelelő védelmet nyújt későbbi hasonló sérülés ellen.
A hangszer bordázatának felmérése, és a hídragasztáshoz szükséges megfelelő szorítópofa legyártása után jöhetett a visszaragasztás. Fontos, hogy olajosabb egzóták esetében mindig érdemes alkoholos vagy acetonos ronggyal többször áttörölni a ragasztandó felületet, hogy ne maradjon olaj a felületen, ami gyengíti a ragasztást.
A hangszer végül beállítás előtt kapott egy megfelelően kompenzált csont alsónyerget, majd felszereltem, és mehetett is vissza a gazdájához.
Gyönyörű hangszer medvekarmolásmintás lucfenyő tetővel, jávor hát-oldallal, mahagóni nyakkal.
Jahajj, de jó újra téged olvasni, Mészi. Mindig lenyűgöz az alaposságod és a szakértelmed, amit az öreg orosz mandolinom javításakor ismertem meg először :)
VálaszTörlés