Epiphone akusztikus gitár nyaktörés javítás toldással

Van az a fajta sérülés, az egyik lehető legszerencsétlenebb, amikor a törési felület nagyon kicsi, így közvetlen ragasztásra nincs remény. Az itt bemutatott Epiphone akusztikus gitár pontosan ilyen balesetben vesztette el a fejét. Mint minden más sérülésnek, ennek is létezik gyógymódja, csak épp sokkal több munkával jár, mint a sima ragasztás. Úgy kell átalakítani a törési felületet, hogy illeszthető síkokat adjon ki, amikhez egy külső fadarab toldásával hozzá lehet ragasztani a széttört részeket. A technika nem bonyolult, inkább idő és türelemigényes, hogy addig dolgozzon rajta az ember, amíg tökéletes nem lesz. Ha valahol hézag marad, a ragasztó nem lesz képes egyben tartani a darabokat, és újból szétválnak a részek. De inkább mutatom képeken, hogy mi történt.

Így érkezett a gitár. Korábban már volt sok olyan törés, ahol ferdén, akár a nyak fej illesztésnél tört a fa, ott elég volt ragasztani, de ezeket a szabálytalan törésű részeket még összerakni sem lehetne újra.

nehezítő tényező a pálca, ami a nyakat merevíti, ugyanakkor a faanyagot az árok miatt gyengíti, azért is épp itt tört el.

A fent említett illesztési síkokat először papíron megterveztem a pontos méretekkel, és csak ezután mertem nekiállni a fa ledolgozásának. A nagyját, illetve az egyik síkot marógéppel, a vele szöget bezáró pótsíkot pedig vésővel dolgoztam ki, majd citlinggel, csiszolópapírral finomítottam.

marógépes ledolgozás kezdete a fejen

A végleges vastagság elérése. Egy pár mm-es réteget hagytam meg a fejből, hogy erősítse a ragasztást, de nem ez az elsődleges illesztőfelület. A két lyuk a pálcatakaró lemez rögzítő csavarjainak furata.

ugyanez a nyakon

itt figyelni kellett, hogy a marófejjel nehogy belemenjek a fém pálca végébe, így kevésbé tudtam véglegesre marni

ezután jöhetett a maradék levésése, a szög előzetes meghatározásával

vésővel elérhető végleges állapot

aztán ugyanezt eljátszottam a fejen is

majd jöhetett a finomítás

végleges

így illenek egymáshoz a részek, bár így persze keletkezett némi hiány

a jobb alsó papíron már látható a toldás előre kidolgozott alakja. Nélkülözhetetlen a pontos vonalzó és szögmérő

Az eddig leírtak a munkának csak az első részét tették ki. A ragasztási felületek újbóli meghatározása, és megnövelése után el kell készíteni a külső toldást, amit ebben az esetben a nyak alapanyagául is szolgáló mahagóniból dolgoztam ki, csak épp nem khayaból, hanem sapelliből, mert az sokkal erősebb és keményebb fajta. Maga a kidolgozás nem bonyolult, főleg, ha előre pontosan megterveztük a méreteket. Pontosan a pozitívját kell elkészítenünk a nyak és fej közötti hiánynak.

a toldáshoz kivágott mahagóni darab

a pálca helyének kivágása

a másodlagos felület kidolgozása

a nyak-fej dőlésszöget is a toldó darab határozza meg, ez esetben természetesen alkalmazkodva az eredeti megoldáshoz

a teljes alak tömbben

Lelkiismeretes és izzasztó illesztgetés után először próbaszorítást végeztem, aztán először a nyak végére ragasztottam a toldást, majd ehhez hozzá a fejet, ügyelve arra, hogy mindenhol hézagmentesen illeszkedjenek, és jó szöget zárjanak be egymással.

nyak és toldás ragasztása

készülődés a fejragasztáshoz

újból egyben a hangszer

száradás után

A harmadik munkafázis a toldás felesleges részének ledolgozása, és nyakhoz idomítása volt, majd jöhetett a lakkozás. Itt legfőképpen arra kell figyelni, hogy a nyak lakkozását ne sértsük meg, csak amennyire muszáj, illetve a felületek a kényelmes fogás érdekében teljesen egy szintbe kerüljenek.

nagyolás késsel

mélységek meghatározása fűrésszel

felesleg ledolgozása vésővel, gyaluval

majd kedvenc ráspolyommal, ami akár pallosnak is elmenne

a finomítás már újból élesre fent késsel, gyaluval

majd legvégül csiszolással, egyre finomabb papírral

a felületek egy szintbe hozása

lakkozás előtt a korábban már többször emlegetett necceléssel tüntettem el a nedvesség hatására felhajló szálvégeket

a lakkozáshoz színtelen nitro lakkot alkalmaztam

szép erezetű sapelli mahagóni

a találkozás

a fej felől

véglegesen

A megfelelő méretű ragasztási felületek és az erősebb toldóanyag miatt nem kell tőle tartani, hogy hasonló baleset újból bekövetkezik, mert már nem ez a hangszer leggyengébb pontja. Ettől persze még nem árt vigyázni rá. Sajnos a teljes hangszerről a javítás után elfelejtettem képet csinálni, amit igencsak sajnálok, dehát már nem tudok rajta segíteni. Szerencsére gazdája nagyon örült neki, és ez a lényeg.