2015. szeptember 13., vasárnap

Japán 70-es évek beli elektromos gitár beletört nyakrögzítő csavar

Az itt tárgyalt problémával szerencsére eddig nem nagyon találkoztam (ez volt az eddigi egyetlen alkalom - le is kopogom), ettől még bárkivel megtörténhet, és felettébb kellemetlen következményeket von maga után. Arról van szó, hogy egy hozzám került régi japán elektromos gitárnál a nyak eltávolításakor két rögzítő csavar egyszerűen az első mozdulatra elvált a menetes résztől. A másik kettő rendben kijött, dehát ez elég sovány vigasz. Az ilyen beletört csavarok eltávolítására több módszer is van, ezek közül a környezet hevítése érthető módon nem jött szóba (fa...), ahogy a csavarmentő készlet sem, mert a nyakrögzítők magjának átmérője kb 3 mm körüli, ebbe pedig egyrészt nehéz belefúrni (nem lehetetlen), de utána jó eséllyel a furat vékony falvastagsága miatt a csavarkihajtó csak szét fogja repeszteni a csavart. Előny viszont, hogy a környezet fa, tehát abba könnyebb fúrni, illetve később javítani.

szívet melengető látvány


Ezért aztán a beszorult csavarmaradványok köré kis furatokat készítettem, majd a köztük lévő hézagot átmarva már egy fogóval meg tudtam ragadni az alkalmat a csavarok kitekerésére. Ezután a krátert felfúrtam egy szabályos nagyobb lyukká, amit aztán keményfával (jávor) kipuskáztam, és újrafúrtam a rögzítőcsavarok helyét. Arra tudok tippelni, hogy az eredeti rögzítők ötvözete elég gyenge minőségű volt, és esetleg erre rásegített, hogy valaki jól megtépte a menetet korábban. A lényeg, hogy ezt a nyíró hatást már nem bírták, és inkább kinyíródtak. A történet ennyi, jöjjön ugyanez képekkel:


megkönnyebbülés
szabályos lyukak
puskázás jávorral


majd újrafúrás az új csavaroknak

És akkor most kérdezhetitek, hogy miért nem írom a hangszer típusát? Hát azért, mert irtó nagy zavarban vagyok ezzel kapcsolatban, ugyanis fogalmam sincs, mi ez. Korábban simán Teisconak tituláltam minden láthatóan 60-70-es évekbeli ázsiai gyártmányú hangszert, de sajnos ez a hozzáállás elég amatőr. Néhány név a több százból, ami ezzel a hangszerrel kapcsolatban megalapozottan felmerült, mint márka: Teisco, Silvertone, Kawai, Greco, Decca. Bár akkoriban (persze azóta is) elárasztanak minket a gitármárkák, nem mindegyik mögött állt külön gyártó (ahogy ma sem). Az mindenesetre bizonyos, hogy volt jó pár olyan japán gitárgyártó, akik hangszereiket exportálták leginkább Amerikába. A palettának létezett felsőbb szelete (Ibanez, Tokai), és alsóbb (mint a korábban említett nevek), de nem feltétlenül egy időben. A lényeg, hogy a pontos típus megállapítását nem segíti, hogy sok hangszeren, ahogy épp itt is, semmilyen jelzést nem alkalmaztak. Internetes forrásokból arra jutottam, hogy ilyen gitárokat az Egyesült Államokban nagyáruházakban lehetett kapni, mint pl. a Searsben. Sok jót senki nem mond ezekről a csodákról, és én sem fogom az egekig magasztalni őket, de annyit tényleg meg kell adni nekik (és ezzel nem vagyok egyedül), hogy a rossz minőségű test és nyak ellenére a hang szuper. Vagyis jók ezek a régi egytekercses hangszedők, és hogy ezt bizonyítsam mutatok néhány oldalt, ahol csemegézhettek:

A Drowning in guitars oldalán Mike Dugan gitáros végigjátszik több száz hangszert, nagyon nagyon ajánlom mindenkinek, komolyan tágítja a gitáros ismereteket!

Aztán itt van még egy kis info a Teiscokról, aminek a nevét legtöbben ismerjük (egyébként ezt a céget később a Kawai vásárolta meg, szóval egy idő után a kettő már egy)

Most zárásként jöjjön pár kép erről a rejtélyes gitárról, és tényleg kattintsatok az elsőnek ajánlott oldalra, megéri! (valami hasonló keleteurópai gitárokra itt)

A vicc, hogy a neten keresgélve szinte minden alkatrészt viszontláthatsz egy másik fajta hangszeren. Pont ezt viszont csak egyetlen fórumban láttam, de ott sem született végeredmény az eredetéről...





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése