2016. július 4., hétfő

Jolana Diamant átgondolás bundozással és újrafényezéssel

Most egy olyan munkát mutatok be, amit nem kellett volna elvállalnom. Nem azért, mintha nem csináltam volna ilyet korábban, hanem mert a körülményeket jobban kellett volna mérlegelnem, mielőtt belevágok. Mint sokan tudjátok, a műhely egy kilencedik emeleti panellakás kisszobájában kapott helyet, ez pedig nem nevezhető épp a legalkalmasabb helynek a fényezésre. Ezután a gitár után nem is vállaltam több ilyen munkát, bár remélhetőleg hamarosan ez a helyzet újból változni fog, reményeim szerint már nem sokáig maradunk abban a pici lakásban. Viszont ha már megcsináltam, szívesen megosztom az általa szerzett tapasztalataimat.

Elsőként elmondanám, hogy a profi fényezéshez minimálisan szükséges lenne egy erre alkalmas helyiség, amiben ha elszívófal nem is, de legalább egy erős ventilátor működik (ami a szobából kifelé fújja a levegőt), hogy biztosítson egy egyirányú légáramot. Emellett szükség van egy legalább 45 literes kompresszorra, amiben már van elég szufla ahhoz, hogy egy testet egyvégtében le lehessen fújni. Kell egy jó szórópisztoly, amin lehet állítani a levegő és lakkmennyiséget, valamint a szórásképet, nekem a lidlis teljesen jól működött. Végezetül szükséges egy komolyabb maszk, ami képes a levegőben megjelenő káros anyagok és por kiszűrésére. A polírozás még egy külön történet, ott viszont nem annyira a körülmények, mint inkább a felhasznált anyagok fontosak, erre még később visszatérek.

A hozzám került hangszer egy elég romos állapotú, de hiánytalan Jolana Diamant volt, amibe aktív EMG hangszedőket szerelt gazdája, és a modern arculathoz a hangszer kinézetét is szerette volna felfrissíteni. A jó használhatósághoz még szükség volt egy újrabundozásra is, mivel a gyári érintők már meglehetősen elkoptak.

az eredeti állapot
két potméter alatt betört a test anyaga
a másik


a sapka jótékonyan eltakarta a sérülés nagy részét
az eredeti fényezés tényleg elég viharvert volt, mondjuk ez ízlés dolga, engem nem zavar az ilyesmi, főleg ha rendeltetésszerű használatból ered
Hogy a munkához nekiláthassak, először darabjaira kellett szedni.
rend a lelke mindennek (meg a rossz memória ellenszere), az alkatrészek felcímkézett zacskóban várják jobb sorsukat
A bundozás folyamatáról korábban már többször írtam, és készül a témának egy újabb átgondolása is, így itt most csak pár képet mutatok a folyamatról.

csavarozott nyakat a legjobban préssel lehet bebundozni, itt épp az előkészületeket láthatjátok, a benyomásra kész bundok a számozott lyukakban az erre készített tartóban, a kalapács pedig a benyomás előtt az éppen rögzítendő bund két végének finom beütésére szolgál.
Egy ilyen szuper áttételes prést kívánok minden bundozó kollégámnak.
a préselés és a bundvégek ledolgozása után itt már a biztonsági síkolás folyamatát láthatjátok épp egy G&L basszusgitárnyak társaságában
a bundok csiszolása és polírozása közben masszív mennyiségű fémpor kerül mindenhova, többek között a kézre
polírozás után


Miután elkészültem a bundozással, kezdhettem a testtel foglalkozni. Mielőtt bármit kezdtem volna a lakkal, a sérüléseket akartam kijavítani, hogy már egy ép felületet tudjak csiszolni. A potméterek melletti töréseket a belső oldalról erősítettem meg keresztirányú fával és műgyantával. Ügyeltem rá, hogy ne vastagítsam meg túlságosan az anyagot, különben a potméterek menetes szára nem érte volna át a topot.

a sérülés javítás előtt
a belső oldalról
kapott egy keresztirányú mahagóni toldást, ami epoxi gyantával ragasztottam be
sajnos a logo áldozatul fog esni az újrafényezésnek, és a tulajdonos nem látta szükségét a pótlásának.
A sérülések kijavítása után a felületeket meg kellett csiszolni, egyrészt, hogy ne legyenek egyenetlenségek, másrészt, hogy az alapozó rétegek rendesen tapadni tudjanak a régi lakkfelületre is. Nem kell ugyanis feltétlenül lecsiszolni a teljes régi lakkot, elég, ha érdesítjük. Erre 220-400-as papír teljesen megfelelő, ha lakkot csiszolunk vele, akkor érdemes benedvesíteni, mert úgy kevésbé tömődik el. Az ívelt részeket csak kézzel tudjuk átcsiszolni, de nagy sík felületeknél nyugodtan bevethető az excenteres csiszológép például, jelen esetben a hangszer hátán. Arra fontos még figyelnünk, hogy ne változtassunk a formán, ezért egyrészt nem érdemes túl durva papírt használnunk (ráadásul hiába színre fújás meg alapozás, a mély karcok meglátszanak), másrészt ne feledkezzünk bele nagyon egy-egy apróbb felület csiszolásába. Az éleknél mindig az él felé érdemes csiszolni, és nem azzal szemben, így kevésbé tompítjuk el.

nyakfelület csiszolása
a test csiszolása - grafittal a még nem egy szintbe hozott részek vannak megjelölve
Vannak hibák, amik túl mélyek ahhoz, hogy kicsiszoljuk, vagy ha megtennénk, azzal a formán változtatnánk. Ezeket műgyantával hoztam szintbe, majd száradás után megcsiszoltam
a hát csiszolása: a karcok többségét tipikusan az övcsat okozza
Mivel nem szedtem le teljesen a régi lakkot, alóla a fa felülete csak részben került elő. Ez kellő körültekintéssel nem okoz problémát. Amire figyelnünk kell, hogy nyers fafelület sokkal jobban szívja magába a lakkot, mint a régi lakkfelület. Éppen ezért vagy gondoskodunk valamilyen póruslezáró alapozásról, vagy egyszerűen több réteg lakkot fújunk, amíg kellően meg nem vastagszik ahhoz, hogy a beszívódott részekkel szintbe lehessen csiszolni. Én ez esetben a második utat választottam, de alapozásnak is gyakran ugyanannak a lakknak a nagyobb szárazanyagtartalmú változatát használják. A szegélyeket kétféleképpen lehet megőrizni: vagy a lakkozás előtt maszkoljuk, vagy utólag kaparjuk le róluk a festéket. Az ilyen hangszereket mindenképpen átlátszó fedőlakkal is át kell fújni, mert így kerülhet lakk a szegélyekre is, ami lehetővé teszi, hogy egy szintbe kerüljön a többi felülettel.

A test és a nyak előkészítve a lakkozáshoz. A testen a nyakfészek és a szerelékek rögzítőfuratai vannak kimaszkolva, a nyakon pedig a bundozás és a kulcslyukak.
Jó pár réteg festék után. Én a szegélyekhez a kaparós megoldást választottam, mert azt tisztábbnak találtam.
És akkor most ejtenék szót arról, hogy miért volt hatalmas nagy baromság, hogy bevállaltam ezt a munkát a lakásban. Egyrészt, mint korábban írtam, minimum követelmény lenne egy erős kifelé irányuló légáram, azonban ez nálunk nem volt meg, mivel az albérletben nem tudtam az ablakba vagy falba ventilátort szerelni. Kompresszort szintén nem tudtam használni, mivel a szomszédok megöltek volna, ha órákon keresztül azt bőgetem. Ezért flakonos lakkot használtam, hogy milyet, arról mindjárt írok. A fújás során rengeteg por keletkezett, ami egyrészt a hangszerre is visszarakódott. Ezzel még számoltam, tudtam, hogy kicsivel többet kell majd csiszolnom, ez még nem is nagy probléma. A nagyobb baj az, hogy hiába zártam be a műhelyszoba ajtaját és tettem vizes lábtörlőt elé, a por így is kijutott. Kétszer kellett a teljes lakást felmosnom, és mindkétszer koromfekete lett a víz. Szerencsére kisfiunk még nem született meg ekkor. Ez a bejegyzés, mint a többi is, meglehetősen régi munkáról szól, és elsősorbana körülmények dacára elért a szép végeredmény miatt osztom meg, de nem elhanyagolható a tanulság sem, amit az én káromon talán mások megtanulhatnak.

Ami a felhasznált lakkot illeti, ha flakonosra kényszerülök, már régóta a Belton cég Molotow termékének Artist szériáját használom, mert nagyon kevéssé hajlamos a megfolyásra, gyorsan szárad, és szépen terül. Mással eddig nem voltak jó tapasztalataim. Ez persze nem zárja ki, hogy van még jó flakonos lakk, csak én nem ismerem. A nagyobb áruházakban kapható Maestro és Dupli Color márkákkal nem sikerült jól dolgoznom. Az egyetlen probléma, hogy a Molotow lakkokat nem lehet sok helyen megvásárolni itthon. Ha jól tudom vagy az Oroszlánbarlangban, vagy egy szlovákiai webshopban kaphatóak.

A nyak, színezve
a test festése kész

A szegélyeket, mint írtam, a festék lekaparásával szabadítottam ki a szín alól. Ez a módszer igényel némi kézügyességet, de nagyon hamar bele lehet jönni. Lényege, hogy egy éles citlinget, vagy tapétázókés pengét végighúzunk a szegélyen, úgy hogy közben arra merőlegesen tartjuk és ügyelünk rá, hogy ne kaparjuk le a festéket nagyobb szélességben, mint a szegélyé. Miután nagyobb folyamatos mozdulatokkal kiszabadítjuk a szegély nagyját, kisebb, óvatos húzásokkal finomítunk. Nagyon fontos, hogy a lepotyogó festéket alaposan eltávolítsuk a felületről, mert ha rajta marad a fedőlakkozáskor, utána már nem fogjuk tudni leszedni.


a festék lekaparása a szegélyről


fogólapszegély kiszabadítása
kértek pozíciójelölőket is, így ezeket még a fedőlakkozás előtt megcsináltam
test kaparászás előtt

a három rétegű szegély előkerül

mindkét lapja kész
jöhetnek az oldalak
szerencsére a festék nem fejt ki nagy ellenállást, így könnyű leszedni

A festéket hagyom rendesen átszáradni, erre általában egy hetet számolok. Következő lépésként egyenletessé csiszolom 600-as nedves papírral, majd ennek száradása után mehet rá a fedőlakk. Ezt az alapozáshoz és a festékhez hasonlóan több rétegben viszem fel, anyagtól függően 3-8-szor. Minden lakknak megvannak a maga szabályai, hogy mennyi időnként kell fújni, hány kört lehet fújni vele közvetlenül egymás után, milyen hígítási arányokat kell használni, stb. A fizikai úton száradó hígítós lakkokat általában könnyebb javítani, de több munka is van velük. A több komponensű, kémiai kötésekkel szilárduló felületkezelő anyagoknál pedig akkor érhetünk el jó hatást, ha pontosan betartjuk a felhasználási szabályaikat.

test festve
festék csiszolva
Itt pedig már fedőlakkozás után. Ezt már nem otthon fújtam, hanem egy kollégámék műhelyében.
a test is fedőlakkozva
majd kezdődik a polírozást előkészítő csiszolás, ami eltünteti a lakk száradásával keletkező narancsbőrt is
A polírozásról is már többször írtam itt, ha jól emlékszem, így most csak nagyvonalakban vázolnám, milyen lépéseket szoktam én megtenni a magasfényig. Először is az elegendő fedőlakk-rétegszám elérése után 600-as nedves papírral átcsiszolom a felületet, eltüntetve az esetleges egyenetlenségeket (az egyes lakkozási körök között is érdemes átcsiszolni a hangszert, így lecsökkenthetjük a rétegek számát, és a végső csiszolás nehézségét). Utána lépcsőnként egyre finomabb papírt használva tüntetem el a karcokat. 800-1200-1500-2000-ig szoktam elmenni, majd polírpasztával folytatom a fényezést. A polírpaszta legnagyobb problémája, hogy a jó minőségű anyagok borzasztóan drágák... Ráadásul ezekből is vannak különböző szemcsefinomságok, így nem elég egy fajta beszerzése. A polírpasztát szivacs- vagy rongykoronggal viszem fel a hangszerre, a nagyobb felületek szépen fényesíthetőek így, viszont a nehezen megközelíthető vagy szűk ívű részeken kézzel kell dolgozni.

az utolsó csiszolási lépcső
polírozáshoz rögzítem a hangszert, hogy a gép ne tolja el a testet
Én egy Einhell polírgépet használok, ami gyakorlatilag olyan, mint egy nagy sarokcsiszoló annyi különbséggel, hogy sokkal nagyobb a nyomatéka és kisebb a fordulatszáma.
a másik oldal
Az újrafényezéssel így elkészültem, és szép lett a hangszer, úgyhogy elégedett voltam, ugyanakkor tényleg megfogadtam, hogy ebben a lakásban többet nem fújok, legfeljebb kisebb alkatrészeket. Hátra volt még a szerelékek fényezése, hogy ezek is passzoljanak a hangszer új állapotához. Ezt köszörűgépen, rongykoronggal, szilárd fém-polírpasztával végeztem.

kikészítve a fényezendők
egy Diamant szerelékei
összerakás előtt
helyükre kerülnek a perselyek

új fényű kulcsok az újrafényezett fejen

összeszerelve




új bundok

új és régi alkatrészek találkozása
vakító fényesség
Összességében egy részről örülök, hogy egy ilyen hangszer új esélyt kapott, és modern gitárként élheti tovább életét. Jávor-fenyő test és jávor nyak szerintem megérdemli a belé fektetett bizalmat. Másrészről engem nem zavarnak a használatból eredő kopások, így én nem fényeztem volna át, de én a Spectrum hangszedőket sem cseréltem volna ki. Ezek a megközelítések szerintem egyenrangúak, és örülök, hogy részem lehetett a megújításban. A Jolana Diamant egy nagy kedvencem, és az egyik legsikerültebb modellnek tartom, ez a gitár sem cáfolt erre rá.





Végezetül íme egy videó, amiben már a hangszer gazdája a Diamanton zúz.


10 megjegyzés:

  1. Szia!
    A Molotow festékek a pesti Panton papír-dekor boltokban is beszerezhetőek(legalábbis a Rumbach Sebestyén utcai üzletükben elég nagy volt a választék nemrég)!
    Csodás munka!

    VálaszTörlés
  2. Beautiful work! I plan on repairing my Diamant. What do you use for the top clear coat of paint? What abbresive do you use for polish?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Glad you enjoyed! For the top coat, I used a spray made by the Belton, Molotow company. It's mainly for graffity artists, but also a good, fast drying, not dripping laquer. Of course, it'd be better to use a professional spray gun, but our rented flat is small, and the noise of the air compressor would upset the neighbors. So back to the topic, I used this: http://www.molotow.com/products/artist-line/premium-products/molotow-premium-400ml/ (at the end of the page is the transparent high gloss one, with code: 327.314

      For polishing, I use Farécla and 3M compounds, wich are quite high quality materials for car polishing.

      Törlés
  3. Thank you for such a quick reply! I really appreciate it, your work is really beautiful, you are skillful. Are you self taught?
    I talked to a friend, he did a gunstock finish using glossy boat lacquer, with thinner applied by a compressor, 5 coats one day apart. He got a really good durable finish. Maybe the molotow is not as durable? What colors do you use for the base?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Half part self taught, half in luthier school. If you have compressor, then don't mess with spray cans, you can have a much nicer result with spray gun. The Molotow is the best for me without compressor. If you want a durable finish, you can buy poliurethane laquer, which will be give you a very tough surface. Altough for an instrument, you may not want to kill the vibes with a stone hard finish. If I buy laquer for compressor use, I use Milesi products, even nitrocellulose for instruments, or poliurethane for surfaces, that need to endure. I don't understand the color question. On this guitar I used transparent laquer to seal the pores, and then the black paint, finally the transparent final coat.

      Törlés
  4. The question was about the black paint. Did you also used a black Molotow spraycan? Well right now I will have to use spraycans since I am having trouble finding a place for my shop.
    Right now I have three guitars prepared, sprayed with compressor with two part polyurethane color. The pores of wood are filled with a special clear coat filler. Then I put a base color (from spray can) and went from 400 -600-800 grid paper. But still the finish isnt glossy enough. Should I polish the polyurethane color? Or should I put a clear coat polyurethane and polish that?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. The black was also Molotow, and that can't be mirror polished, since it's not hard enough, that's why I put on the clear coat. I would do the same with yours. Put a thin coat of clear polyurethane, and then polish it with G3 and G10 Farécla products fow example, but other compounds will do as well.

      Törlés
  5. Thank you Tell. Your work is really beautiful, and thank you for advice, I will do as you say.
    I went through your whole site. Maybe you could do a post (maybe even in english :-) only about some special tools that you use.
    I want to build the "Szegélymetsző" very nice tool

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Thanks! I would translate the whole blog to english, but I really don't have time to write, even in hungarian. I have a 3 month waiting list. Maybe you can check my tumblr, where I write some words in english almost every day. http://hangszerelem.tumblr.com/
      Also you can check my FB page, if you want, but that is yet also hungarian only :( https://www.facebook.com/hangszerelem/
      I hope I'll have time in the next years to translate.

      Törlés