Aztán megin ittvan a karácsony, az egyetlen ünnep, amit tudok értékelni valamire, de ez is azért van, mer ilyenkor mindig hazajövök a családhoz, és jóság van... Idén is fordítottam egy kis időt ajándékok készítésére, és idén is költséghatékony módon a műhelyben fellelhető maradék fákból meg más anyagokból csináltam őket, amiket találtam, szóval lényegében nulla volt az előállítási költsége a dolgoknak, és nagy örömet szereztek. Kívánom az érzést mindenkinek, amikor valami olyannal ajándékoz meg valakit, amit ő maga készített, a reakció jobb bármilyen viszontajándéknál....
Viszont most a tavalyitól eltérően (?) nem fogok hosszasan írogatni a készítésről, csak a képeket mutatom meg. Csináltam egy dobozt a tavalyi (talán páran még emlékeznek) sakktáblához, illetve készítettem egy salátáskanál párost, valamint egy csomag kelta rúnakőkészletet "rendelésre", illetve egy nyakláncot és egy karkötőt. Nem fogom mindet egy bejegyzésbe tenni, majd a következőkben lesz a többi. Mindenkinek meleg lakást/házat és jó internetet a nézegetéshez, valamint nyugalmat vagy izgalmat igény szerint.
|
A dobozt jávorfából készítettem, itt fúgolom a tetőt. |
|
fúgolások készen |
|
a doboz falai |
|
ezeket a csipeszeket száz forintér vettem a brikosztórba |
|
Zsanérok felfogatási helyei |
|
A doboz többfunkciós lett, ugyanis két új társasjátékot is égettem rá, hogy ne legyen olyan üres a külső felület. |
|
hát így. hasznos ez a pirográf (ami amúgy nem más, mint egy forrasztópáka különböző alakú fejekkel) |
|
Egy malom és egy tablejáték kapott helyet a dobozon |
|
table | |
|
háttérben a pirográf |
|
belső bélés, arra a madzagra meg még egy fagolyó, amivel könnyedén ki lehet emelni a sakktáblát, aminek az egész készült. |
|
lenolaj felületkezelést kapott a dolog. |
|
az oldalán elvétve habok is találhatóak |
|
és ha már játékok, akkor csinálni kell hozzá bábukat is, jelen esetben korongokat, amiket úgy kezdtem, hogy csináltam két hosszúkás hengert bubingából és kőrisből. |
|
mint a vonóshangszer lelkét |
|
henger |
|
aztán szeletelés |
|
már szinte fejreálltam |
|
és soksok csiszolás és pirózás után meg persze egy kis lenolajjal, kész vannak a korongok |
|
bubinga |
|
és kőris |
|
és ezek a fák mind olyan anyagok, amik már hangszerre nem elegendőek, és így mégsem vesznek kárba |
|
és persze kell hozzá dobókocka, ez is kőrisből. a számok meg persze hogy nem véletlenek :) |
|
És íme a lezáró mechanizmus szintén bubingából. |
|
ezt körülbelül hajnali egy környékén sikerült befejezni... |
Aztán közben persze nem csak ezt az egy dolgot csináltam, hanem a korábban már említett salátáskanalat, illetve salátaszedő eszközpárost, maradék bubingadarabokból.
|
Ezek voltak a szalagfűrésszel kinagyolt darabok |
|
aztán egyre kisebbre nagyoltam |
|
ez lesz a feje |
|
aztán jöhetett a faragás |
|
belülről pedig vésni kellett |
|
úgyám |
|
mire ezt kicsiszolja az ember, megőszül |
|
de végül azér csak sikerül |
|
és az egyikből villa lett, hogy ha valaki nem annyira szereti a saláta levét, akkor kifolyjon a szívén keresztül |
|
ez meg jelzi a készülés apropóját |
|
És megintcsak azt kell mondanom, a lenolaj csodákra képes... |
|
és nagyon szeretem a bubingát a gyönyörű mintája miatt. Ez majd a készülő hangszeremen is szépen ki fog jönni, remélem |
|
szívélyes évvégét mindenkinek-e |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése