A mai hangszer egy szép kelet-német gyártmányú Musima vékonytestű jazzgitár, amit kissé viharvert állapotából javítottam fel. Magával a zeneszerszámmal mindjárt foglalkozom még eleget, de érdemes tenni egy kitérőt a hangszer korábbi tulajdonosára is, aki mondhatni az első híres zenész, akinek hangszere hozzám kerül. Nem biztos, hogy sokaknak cseng ismerősen Arkady Severny neve, pedig ismert orosz zenész volt, vagy 80 lemezfelvétele készült. Sokan kedvelik jazzes bárkocsmazenés muzsikáját, aminek érdekessége, hogy a '60-as, '70-es évek Szovjetuniójában jócskán szólaltatott meg rendszerellenes dalszövegeket is. Az álnéven tevékenykedő gitáros-énekes az internet ingyenes enciklopédiájának tanúsága szerint ugyan nem nőtt fel rossz körülmények között, mégis ő lett az akkori börtöndalok egyik legismertebb megszólaltatója. Mivel munkássága nem volt hatóságilag elfogadott, az underground egyik legkomolyabb alakítójává vált, neki köszönhető részben az orosz és nemzetközileg ismert börtöndalok szerves összefonódása az akkori szovjetunióbeli földalatti zenei mozgalmakkal. Szerintem nem mindennapi módon, egyszerre színészként és zenészként alkotott, ráadásul egy olyan közegben, ami közel sem mondható támogatónak az ilyen próbálkozások irányában. Emlékére álljon itt egy dala Odesszáról:
És most foglalkozzunk a gitárral, mert az is érdekes azért. A főbb problémák a húrok húzása miatt meggyengült felsőtőke, illetve a mellette lévő szegélyek felválása voltak. Emellett az elektronikát kellett újraalkotni, valamint a kisebb alkatrészeket megtisztítani, és újból használhatóvá tenni (elgörbült kulcsfejek, nem teljesen illeszkedő híd, hiányzó csatlakozó, stb).
|
A nyaktő melletti szegélyfelválás |
|
hiányzó csatlakozó, amit viszont már nem az eredeti, soklábas (DIN) megoldásra, hanem jack aljzatra cseréltünk. |
|
elferdült kulcsfejek, és általában elég patinás kinézet. |
|
a lakk állapota sem épp szemet gyönyörködtető. |
|
egy korabeli katalógus képe a típusról |
|
illetve leírás, amiben a legérdekesebb az elektronikai funkciók leírása, miszerint a hangszer a ritmus és szóló hangzáson kívül bendzsó és vágott (? - shearing) effektre képes. A fantázianevek ugyan izgalmasak, viszont eléggé homályosak, de a következő képen mindjárt kiderül, miről is van szó. Képek forrása itt: cheesyguitars.com |
Akkor foglalkozzunk kicsit az elektronikával. Az alsó kapcsolási rajzon látszik, hogy a két hangerőszabályzó
potméteren kívül meghatározott értékű kondenzátorok vannak a négyállású
forgókapcsoló különböző kimeneteire kapcsolva, ezáltal különböző
hanghatásokat létrehozva. Az
R-ritmus állásban csak a hídi
hangszedő szól, és mindkét hangerő potméter össze van kötve vele. Mivel a húrokhoz
közelebbi hangerő szabályzó csak ebben az állásban aktív, ennek oka
valószínűleg az, hogy ezt kissé letekerve, majd a szóló állásra váltva
ez utóbbi hangosabban szólal meg. Ennek ellenére fura, hogy a ritmus
állás a hídi hangszedő önmagában, ami modern hangszereknél épp fordítva
szokott lenni (a Les Pauloknál például jellemzően a nyaki hangszedő a ritmus, a hídi pedig a szóló állás). A második állás az
S-szóló, ahol mindkét hangszedő
szól, és csak a húroktól távolabbi hangerőpoti aktív. Ez is meglehetősen
szokatlan, dehát ilyenek ezek a Musimák. A harmadik állás az igazán
izgalmas
B-bendzsó hangzás, ami úgy jön létre, hogy a hídi
hangszedő van aktiválva, és ennek is csak a magasait engedi át a pickup
és a potméter közé kötött kondenzátor. Magyarul kapunk egy állati éles
hangot, ez pedig úgy látszik Musimáékat a bendzsó hangjára emlékeztette.
A negyedik
SH-shearing vagy vágott kapcsolás esetén a nyaki
hangszedő szólal meg, de úgy, hogy a magasak egy leföldelt kondenzátoron
keresztül távoznak, tehát a végeredmény egy brummogós nyaki hangszedő
hang. Jazzeseknek bejöhet, de kár, hogy nincs lehetőség a nyaki
hangszedő hangját vágatlanul használni. A hangszer gazdájával az volt a célunk, hogy lehetőleg olyan állapotba állítsuk vissza a hangszert, amilyen új korában lehetett, így maradt ez az elektronikai elrendezés. A kapcsolási rajz forrása, és egy hasonló hangszer
javítgatása:
www.fredric.co.uk
|
felvált szegély a felső tőkénél |
Aki nem látta át a kapcsolási rajz alapján a leírt elektronikai funkciókat, ne búsuljon, nekem is komolyan le kellett ülnöm és átgondolnom a dolgokat, mert egyáltalán nem kézenfekvően vannak összekötve az alkatrészek, ami egyszerre kreatív, és rettentő fura.
Na de kezdődjön a javítás. A szegélyeket a felvált helyeken meg kellett tisztítani, majd az alattuk lévő fafelületek sérüléseit kellet először orvosolni, mielőtt visszaragasztottam volna őket. A felső tőkét is fixálni kellett, mivel a húrok hosszantartó húzása miatt kicsit felvál, és maga a tető sem viselte túl jól a megpróbáltatásokat. Ugyan repedések nem keletkeztek rajta (ami amúgy sem gyakori rétegelt lemeznél), egy az egyben elvált a felsőtőkétől.
|
a nyakfészeknél jól látszik a tető felválása |
|
a másik oldalon is van probléma |
|
itt még jobban felvált a tető, olyannyira, hogy a visszaragasztására nem volt remény, így külső anyaggal kellett pótolni. A nagy hézag sejteti, hogy a felsőtőke a húrok húzásának hatására befelé megdőlt, így ezt is figyelembe kellett venni. |
|
A tőke felválása |
|
felsőtőke visszaragasztás, egy aláütött ék segítségével, ami egyrészt kitöltötte a hát és a tőke közti rést, másrészt visszaállította a kívánatos nyakszöget eredeti állapotába |
|
tetőragasztás |
|
szegélyragasztás |
|
javítás a másik oldalon |
|
és valószínűleg nyár volt, ha nem fázott a lábam mezítláb |
Miközben a testen ragasztgattam a felvált részeket, nekiláttam a fém alkatrészeknek, rozsdamentesítésnek, helyrehajlításnak, polírozásnak. Aztán jött az elektronika, ami szerencsére teljesen működőképes volt, így csak a kábelezést kellett kicserélni, meg az alkatrészeket kitisztítani.
|
kulcskészlet elhajlott tengelyekkel |
|
eredeti állapotban |
|
letisztogatva |
|
majd visszakerültek a helyükre, illetve új rögzítőcsavarokat kaptak. |
|
a tremolo alkatrészek eredeti állapotban |
|
és kipolírozva |
|
az elektronika élőben, bal oldalt a forgókapcsoló, mellette pedig a két hangerő potméter, mind jól állták az idő próbáját. |
|
a jack aljzathoz való lemez alapanyaga elektronikai hulladékból, egy alu hűtőlemezből |
|
egy gyors ugrással itt a végeredmény |
Végül aztán, amikor már minden kisebb alkatrész rendben volt, jöhetett a gitár újbóli összerakása, illetve a hangszer beállítása. A nyak elég vaskos, és ez nem tűnt túl profi megoldásnak, mégsem zavaró, sőt valami megmagyarázhatatlan módon a mindenféle furcsaság ellenére kifejezetten megszerettem ezt a hangszert, és például a nyak kidolgozása ellenére - vagy épp azzal együtt - is kényelmes a hangszer. Szóval szerintem abszolút megérte rendbehozni, és jó volt vele dolgozni is. Szívesen tartogattam volna magamnál tovább is, pedig "csak" egy Musima.
|
összeszerelés előtt |
|
nyak újraillesztés |
|
a lakk fényezése, húrozás előtt |
|
egy éppen nálam tartózkodó testvérhangszerrel a blokkból - Jolana Rubin |
|
javított szegély |
|
a forgókapcsoló sapkája végül nem lett korhű, de ezt elég nehéz lett volna megoldani, ezért inkább a könnyebb megoldást választottuk. |
|
összességében nagyon harmonikus látvány |
|
formás hátsó |
Sajnos hangfelvételt nem tudtam vele készíteni, de állíthatom, hogy a hülye elektronikai megoldások és a nem túl szofisztikált kivitelezés ellenére nekem nagyon bejött, és bárkinek csak ajánlani tudnám.
Nem DIN csatlakozó szokott volt lenni?
VálaszTörlésDe bizony! Köszönöm! Ez nem jutott eszembe így névre :)
Törléstuchel !
VálaszTörlés