2016. május 1., vasárnap

Yamaha ERG rozsdamentes acél bundozás és Sustainer beszerelés

Két újdonságot szeretnék bemutatni ennél a Yamaha ERG elektromos gitárnál. Az egyik a rozsdamentes acél bundozás, a másik a Fernandes Sustainer zengetőhangkitartó-elektronikája [kaptam egy helyreigazítást, miszerint a zengető sajnos már foglalt a reverb magyar megfelelőjeként - köszi!]. Egyik sem volt még itt a blogon, úgyhogy van miről beszélni. Maga a hangszer nagyon szépen összerakott darab, így megérdemelhet néhány költségesebb átalakítást is.

A bundozáshoz alapvetően valamilyen réz ötvözetet szoktunk használni, ezek közül a legelterjedtebb a 12, illetve 18%-os nikkellel alkotott elegy (rajtuk kívül még cink van benne, nem pedig ezüst, ahogy az elterjedt nevéből adódna). Ezeken belül létezik többféle keménység. Az ötvözetek jól megmunkálhatóak, és viszonylag tartósak is. Ezzel szemben a rozsdamentes acél sokkal keményebb, tartósabb, de legalább ennyivel nehezebb megmunkálni, akár a darabolásról, akár síkolásról van szó. Eszi a szerszámot, épp ezért drágább is ezzel bundozni. Élettartamban ugyanakkor kifizetődik a használata, hiszen keményebb, mint maga a húr, így nagyságrendekkel kevésbé kopik, mint réz-nikkel ötvözet. Hátrányként két dolog róható fel neki: egyrészt a keménysége miatt jobban eszi a húrokat is, mint puhább társai, valamint szintén ebből kifolyólag egy kicsivel fényesebb hangja is van. Mindezeket a tulajdonságokat összevetve is igen vonzó lehetőség ez sokak számára. Időről-időre csinálok rozsdamentes acél bundozásokat is. Itt most a képekkel rögtön a közepébe fogok ugrani, mert elfelejtettem a kiindulási állapotról fotókat készíteni.

egyből a közepébe: a fogólap csiszolás utáni állapot


a fej felől
bundok levagdosva, előkészítve
préselés
Bepréselés után a kinyúló végeket levágom egy csípőfogóval, ami jellemzően azt jelenti, hogy ezek után köszörülhetem újra. A sarkok lekerekítése a következő lépés, majd jöhet a síkolás.

A másik nagyobb módosítás a hangszeren a Fernandes cég Sustainer elektronikájának beszerelése / bekötése volt. Ez a szerkezet egy elektro-mágneses hangkitartó, ami lehetővé teszi, hogy egy-egy hangot akár a végtelenségig elnyújtsunk. Egy hangszedőházba van beépítve az elektronika érzékelő és meghajtó része. Az előbbi egy klasszikus mágneses hangszedő, ami a Sustainer kikapcsolt állapotában pickupként működik is. Az utóbbi, vagyis a driver egy vasmagos tekercs, ami felépítésében hasonlít ugyan egy hangszedőre, de nem mágnesmagja van, hanem vas, és a Sustainer erősítője az adott frekvencián váltakozó mágneses teret kelt benne. Ez az erőtér ugyanazt a frekvenciát gerjeszti tovább a húron, mint amit a mellette lévő érzékelő felvesz. Mivel a gerjesztéshez többletenergiára van szükség, ez aktív elektronika, tehát külső áramforrás szükséges az üzemeltetéséhez (9 V-os elem), hiszen ez biztosítja a mágneses tér létrehozásához szükséges energiát. A rendszer egyébként teljesen analóg, tehát a jelet nem digitalizálja. Két működési módja létezik, egyik esetben a alaphangot, másikban a felhangokat erősíti tovább, amit szólózáskor lehet hasznosítani, hogy jobban 'sikítson' a gitár. A szerkezet szíve egy nyomtatott áramkör, amin szabályzó trimmer potméterek is helyet kaptak, ezekkel lehet finomhangolni a működését, többek között a Sustainer gain szintjét, az attack-ját (vagyis, hogy mennyire gyorsan reagál), a kimeneti jelerősségét, illetve a kétféle mód közötti arányt. A Sustainer érzékelő, és driver vagyis 'meghajtó' eleme, ami a voltaképpeni munkát végzi, a nyaki pickupgödörben helyezkedik el (mivel itt könnyebb gerjeszteni a húrt, mint a végéhez közeli híd pozícióban), és ahogy írtam, kikapcsolt állapotban hangszedőként működik, bekapcsolva pedig kitartja az adott hangot. [a misztikus megfogalmazások letisztázásáért köszönet Kócosnak! :)]
A beállítási és beszerelési útmutató elég jó, és megtalálható a Fernandes weboldalán, ami talán érthető módon nincs részletezve, hogy a rendszert hogyan lehet további módosításokkal ellátni. A hangszer gazdája például azt szerette volna, ha a hídi pozícióban elhelyezkedő humbucker felezhető. Ezt némi kísérletezéssel sikerült elérni, de a gyártótól ne várjunk ilyenben támogatást, ahogy én tapasztaltam, nem is igazán érzik fontosnak, hogy a Sustainert külön árusítsák, sokkal nagyobb számban adják el saját hangszereikbe építve.

Van egyébként alternatívája a megoldásnak a Sustainiac néven futó hasonló képességű elektronika személyében. Mivel még személyes tapasztalatom nem volt arról a rendszerről, csak azt tudom elmondani, amit mások írtak. Ezek szerint a Sustainiac beüzemeléséhez nem szükséges marni, és a vevőszolgálatuk is sokkal segítőkészebb, mint a Fernandesé (ami a saját tapasztalataim szerint a nemlétezővel egyenlő, a tőlük vásárolt termékkel kapcsolatos kérdéseimre azóta sem válaszoltak). Mivel a sustain egységek meghajtó eleme pickupként is szolgál a rendszer kikapcsolt állapotában, így fontos szempont lehet, hogy ennek milyen a hangzása. Nos sokan azt írják, hogy ebből a szempontból a Fernandes a nyerő, én nem tapasztaltam vele kapcsolatban sem különösebben pozitív, sem negatív élményeket.

A beszerelés előtt mindenképpen pontosan meg kell határozni, hova fog kerülni a nyomtatott áramkör, és a két kapcsoló, ami a nyák lapból áll ki. Az elem helye szintén fontos kérdés, ennek a Yamahának az esetében a megfelelően mély volt az elektronika gödör, így nem kellett külön elemtartó helyet készíteni.

így nézett ki eredetileg az elektronikagödör
a marás határainak kijelölése
majd mehet a mélyítés

a jobb alsó lyuk már a jack aljzathoz vezet
a top és az elektronikagödör között csak annyi anyag maradhatott, hogy a nyákra épített kapcsolók rögzíthetően ki tudjanak nyúlni
ez bizony már kicsi lesz
az árnyékolást szolgáló öntapadós rézfólia méretezése
és a helyére ragasztva
tiszta űrhajós cucc
és ő a Sustainer driver vagy meghajtó, egyben érzékelő eleme
a hangszer többi pickupját is cseréltem egy Kent Armstrong Rocker és egy Standard modellre
Így néz ki beszerelve a Sustainer. Megmaradt az ötállású kapcsoló, de a hangerő potméter push-pull-ra lett cserélve, ez végzi a hídnál lévő humbucker felezését. Az alsó potméter a hangszínszabályzó
a Sustainer szíve, vagy inkább agya
az ötállású kapcsoló, amit nem volt könnyű bekötni
Kívülről pedig így fest az új összeállítás
a lemenő nap fényében tündököl a rozsdamentes bund
És természetesen a megnagyobbított elektronika gödörhöz készült passzoló fedő is.
az utcán összeszedett kábeldob-maradékok sablonkészítéskor mindig meghálálják a cipelésüket
búcsúzás előtt

az új elektronika fedőlemez, még rajta van a védőfólia
Készen áll





a potméterek melletti két kapcsoló a Sustaineré


Összességében úgy vettem észre, hogy a Sustainiac felhasználóbarátabb hangkitartó, mint a Fernandes gyártmány Sustainer. Ez utóbbit jó eséllyel csak valaki képzett hangszerész vagy elektromos szaki tudja beszerelni, míg az előbbit egy lelkiismeretes utánanézésre képes zenész is. Ha lesz összehasonlítási alapom, azt itt is meg fogom osztani, magáról a rendszerről annyit tudok elmondani, hogy állati vicces dolog vele játszani, és ha elég ideig lenne ilyesmi a tulajdonomban, valószínűleg megtalálnám a helyét a zenénkben. Így inkább csak bohóckodtam vele, és kipróbáltam, milyen extremitásokra képes. Mivel nem olcsó berendezésről van szó, kétszer is meggondolja az ember, hogy megvásárolja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése