Cort Hiram Bullock modell öthúrossá alakítás

Elég szokatlan átalakítást csináltam ezen a Cort gitáron. Öt húrossá változtattam a megrendelő igénye szerint. Elsőre ez igen furcsa kérésnek tűnhet, de van rá logikus magyarázat, ami Paul Dourge nevéhez köthető. Az Argentínában született gitáros egy sajátos módszert dolgozott ki a könnyebb gitárjáték tanulására, illetve gyakorlatára. A hagyományos hangolás helyett egy újat javasol, nevezetesen, hogy az E, A, D, G, H, e helyett inkább E, A, D, G, C, f-et használjunk. Ennek értelme, hogy ezzel a teljes hangolás szimmetrikussá és átláthatóbbá válik (minden két húr hangja között egy tiszta kvart a távolság). Normál esetben a G és H húr között nincs tiszta kvart, csak egy nagy terc, ami bizony valóban bonyolítja a helyzetet azok számára, akik valamilyen más hangszerről szoknak át a gitárra. Aki eleve gitáron kezd játszani, annak persze ez nem igazán jelent plusz bonyodalmat, egyszerűen így tanulja, és kész.

Izgalmasak azonban a következtetései, amiket levont kísérleteiből. Ugyanis arra lett figyelmes, hogy amikor egy hat húros gitárt áthangolt az általa kitalált hangokra, akkor az nagyban megnehezítette, olykor lehetetlenné tette számára egy csomó akkord tiszta lefogását (olyanokat, amikben mind a hat húron vagy le kéne fognunk valamit, vagy tompítanunk, de esetenként ez lehetetlen ujjrendet követelne). Rájött, hogy nem véletlenül van csak egy nagy terc távolság a második és harmadik húr között, ez teszi lehetővé ugyanis, hogy egyes sokat használt akkordok disszonancia nélkül lejátszhatóak legyenek. Érdemes kipróbálni. Számomra ez a legizgalmasabb része Paul Dourge elméletének, ahogy megkérdőjelez egy számára furcsa és alaptalannak tűnő hagyományt, de aztán felderíti a gyökereit, elismeri értékeit, és innen folytatja tovább saját útját.

Mivel a szimmetrikusan hangolt hat húr nehézségeket jelent az akkordozásnál, Dourge ezt a problémát elegánsan a húrok számának ötre való csökkentésével oldja meg. Így már minden akkord lefogható, mindig ugyanolyan ujjrenddel, így némi plusz hangtartomány elvesztése árán éri el célját. Így az öthúros gitár hangolása nála E, A, D, G, C lesz. Módszere - mint már említettem - elsősorban azoknak lehet hasznos, akik más hangszerről térnek át gitárra, illetve sokra tartják a tiszta átláthatóságot. Paul Dourge módszeréről itt olvashattok bővebben: link

És így jutunk vissza a most bemutatott munkához. Az öthúros gitárt úgy is el lehet érni, ha pusztán nem tesszük fel a hatodikat, ám a hangszer gazdája szerette volna, ha inkább kihasználjuk a fogólap teljes szélességét, és így kissé szellősebb lehet a húrosztás, legalábbis a felsőnyereghez közeli tartományban.

Mivel nem nagyon gyártanak öt húros hidat gitárra, megtartottam azt, ami gyárilag volt hozzá, csak éppen eltoltam úgy, hogy a vékony e-húr felőli öt baba kerüljön jó helyre. A felsőnyeregtől a hídig a két szélső húr helyzetébe cérnákat feszítettem ki, így tudtam meghatározni a hidat tartó két tőcsavar pontos helyét. Ezután csak puskázni kellett az eredeti furatokat, majd a megfelelő helyre újrafúrni őket.

a híd elhelyezése

Jolana Diamant basszus szegélyezés

Ebben a bejegyzésben egy Jolana Diamant Bas test szegélyezését fogom megmutatni, nem azért, mintha nem lett volna még elég szó a szegélyezésről, hanem mert szeretem a Diamantot, és ez a basszusgitár verzió talán még vagányabban néz ki főleg a barna szín miatt, amivel előtte ebben a szériában még nem találkoztam.

Ahogy azzal már korábbi írásokban is találkozhattatok, a Jolanakon nagyon gyakori a szegélyek elöregedése, pontosabban morzsolhatóvá válása. Valami olyan műanyagot használtak, ami nem állta ki az idő próbáját. Érdekes módon ezen a hangszeren csak a test hát felőli oldalán és a fogólap szélén porlott el a szegély, a tető felőli oldalon teljesen ép maradt. Nem tudom, ennek mi lehet az oka, vajon más behatások érték (fény? hő?) vagy esetleg más fajta felületkezelést kapott (nem tartom valószínűnek). Ezt nem fogom tudni megfejteni, de így legalább ennyivel kevesebb munka volt vele.

rögtön kezdésnek itt egy kép a hangszerről, nagyon jól áll neki ez a barna

a nyak

a szegélyek itt ugyan nem törtek ki/porlottak el, de teljesen szét voltak repedezve, a játéktól biztosan kihullott volna előbb-utóbb egy része

Javított hangszerek a teljesség igénye nélkül V.

A gyűjteményes javításjegyzékem ötödik részéhez érkeztünk, amiben olyan hangszerekre vethettek egy pillantást, amikről nem fog önálló bejegyzés születni. Ha a fészbúk oldalamon keresgéltek, akkor a képek között sok itt mutatott darabbal találkozhattok még.

Elsőnek itt egy bolgár Kremona gamba alakú basszusgitár, amin az elektronikát tisztítottam, javítottam, így készítettem pár képet az amúgy belül meglepően tiszta potméterekről is.

itt azért volt rendesen mit kitakarítani

Furch akusztikus gitár rezonáns lakkozás, hídragasztás és akusztikai anomália

A bejegyzésben szereplő Furch akusztikus gitár sokáig szolgálta előző gazdáját, és az idők során szerzett pár sérülést. A rezonánsról valószínűleg koptatóval együtt lejött több helyen a lakk, illetve a híd is fel volt válva. A gitár új tulajdonosa egy furcsa hanghatásról is panaszkodott, amire majd később visszatérek.

A munkám voltaképpen a tető újralakkozását, és a híd felszedését, visszaragasztását foglalta magában. Ebben talán az egyetlen újdonság az eddig bemutatottakhoz képest, hogy nem magas-, hanem selyemfényű lett az új felületkezelés. Ezt gyári körülmények között lehet könnyen megcsinálni, házi műhelyben nagyon nehéz. Ahhoz, hogy sikerüljön, teljesen portalanítani kéne a műhelyt, ami a megfelelő elszívóberendezés hiányában lehetetlenség. Márpedig nekem egyelőre nincs ilyen eszközöm, úgyhogy mindenképpen át kellett csiszolni a lakkozott felületet száradás után. Ettől viszont csíkos lett, amit magasfényű lakkozás esetén többlépcsős csiszolással, polírozással szoktak eltüntetni. Én is eljutottam a csiszolás lépcsőivel az 1500-as szemcsefinomságig, de ez már mondhatni fényes felület. A végső matt állapotot a lehető legfinomabb (0000-ás) acélgyapot segítségével értem el, csak a fa szálirányában átsimogatva a felületet. Így a fa erezete elrejti a karcok irányát, mégis megmarad a matt összhatás. A hídragasztás és maga a lakkozás már nem újdonság, így erről csak a képek alatt írok.

így érkezett

felvált lakkrészek

csiszolás előtt

Jolana Vikomt rendbehozása

A Jolana Vikomtot 1973-tól kezdve gyártották Hrádec Královéban, a sokkal híresebb Iris kisöccseként. Mindkettő a Telecaster formai alapjain épült, az Iris két egytekercses hangszedővel, és tremoloval, a Vikomt mindössze egy nagyjából nyaki pozícióban lévő hangszedővel, fix lábbal. Régen nagyon tetszett az Iris, és bár majdnem ilyet vettem első hangszeremként, végül máshogy alakult a dolog. Elég megbízható, és tényleg elterjedt hangszernek számít, a mai napig rengeteg kering belőle apróhirdetési oldalakon, és más hasonló helyeken. Külföldi oldalakon időnként ezek is aranyáron tűnnek fel. Személy szerint nem szeretem őket annyira, mint mondjuk a régebbi üreges testű modelljeiket (Marina, Tornado, Alexandra), de sokaknak fűződnek hozzájuk szép (vagy éppen bosszús) emlékeik. A Vikomt legnagyobb előnye a nagytestvérhez képest, hogy megúszta az egyébként felejthető színvonalú tremolót, cserébe viszont a gitárból kicsalogatható hangzások száma erősen lehatárolt. A most bemutatott hangszerrel sajnos nem volt szerencsém, mert a pickupban valahol volt egy rövidzárlat. Ettől a tekercs jóval rövidebbként működött, mint normális állapotban, és bár megszólalt, halvány susogás volt csak, így a hangjáról nem tudok nyilatkozni.

így jött

A hozzám került Vikomt legfőbb baja az volt, hogy a több darabból összeragasztott test hasábjai elváltak egymástól. Hogy ennek a rossz minőségű ragasztó, a tárolási körülmények, vagy a nem rendeltetésszerű használat volt az oka, sajnos nem tudom. Mindenestre valamit kezdeni kellett vele, hogy az új tulajdonosnak ne kelljen attól tartania, hogy bármelyik pillanatban darabjaira esik kezében a hangszer. A nyakon is volt némi javítanivaló, a fogólap felvált a felsőnyereg közelében. A fémalkatrészeket megtisztogattam, rendbehoztam, amennyire lehetett. A hangszedőt szétszedtem, hátha jól látható helyen van a rövidzárlat, de ezzel sajnos nem jártam sikerrel.

a test darabjai szétváltak egymástól

Keytone akusztikus basszusgitár híd átalakítás

Hát a Keytone név sem jelöl éppen élvonalbeli hangszereket, az biztos. Ebben a bejegyzésben egy gyárilag rossz helyre ragasztott hidat reparálok meg. Sajnos a tervezőknek nem sikerült jó helyre kiszámolniuk az alsónyerget, így a hangszer hamisan szól a legtöbb fogásban, és nem lehet beállítani tisztára az oktávját. Ebben pedig az a szomorú, hogy gyári hangszer révén nyilván nem ez az egyetlen, ami ilyen problémával került piacra.

Mivel a ragasztás kifejezetten jól sikerült, nem akartam felszedni a hidat, ehelyett inkább az alsónyeregnek helyet adó vájatot martam arrébb. Először készítettem egy megfelelő méretű rózsafa betétet az eredeti vájat betömésére, majd marógéppel hátrébb martam az egész árkot, így lehetőséget teremtve a normális beállításra.

Akusztikus basszusgitár Keytone módra. Az akusztikus jelző természetesen csak amolyan költői túlzás, sosem fog ez szépen szólni akusztikusan.

az alsónyereg, ami - bár így nem látszik - rossz helyen van

Sigma akusztikus gitár Fishman elektronika beszerelés

Remek módja lehet egy minőségi elektro-akusztikus gitár beszerzésének az, ha magának a hangszernek és a hangszedőknek/előerősítőknek a megvásárlását különválasztjuk. Sok esetben a gyárilag elektro-akusztikusként árult gitárokba azért kerül olcsóbb elektronika, hogy kicsivel lejjebb tudják nyomni az árat. Közben viszont a sima akusztikus gitárnál nagyobb pénzt kérnek érte, mert végülis van benne elektronika. Könnyen előfordulhat, hogy némi keresgéléssel találhatunk olyan gitárt és elektronikát, ami együttesen kevesebbe, vagy ugyanannyiba kerül, mint ugyanannak a hangszernek a gyárilag gagyibb elektronikával szerelt változata.

Az elektronika beszerelése a megfelelő szerszámokkal otthon is elvégezhető, de hangszerésznél sem lehet túl drága. Most egy Sigma akusztikus gitáron mutatom meg az elektronika beszerelés lépéseit. A Sigma a Martin cég olcsóbb szegmensű gitárjait viszi, mint az Epiphone vagy Squier a Gibson és Fenderéit.

A hát és a káva rétegelt lemez, a tető viszont tömör lucfenyő, és szép telten szól. A bele kerülő elektronika egy két utas Fishman megoldás. A jelet egy alsónyereg alá szerelt piezo hangszedő, és a kezelőpanel belső felén elhelyezett mikrofon szolgáltatja, a két bemenetből mi keverhetjük ki a nekünk legmegfelelőbb hangszínt.

Sigma akusztikus gitár